A KIS HŐS

Tartalom

1914-ben, Kárpátalján játszódik a történet. Szabó Pista Petőfi kötetet kap a Kósa bácsitól, a tanítójától jó tanulmányi eredménye jutalmául. A fiú képzeletvilágát megmozgatja a becses ajándék, s elhatározza, hogy Petőfihez hasonlóan az életét áldozza a hazáért. Játékkal indul a dolog, melynek során agyba-főbe püfölik egymást a Petőfi halálát eljátszó kiskamaszok. De hamarosan komolyra fordul a dolog, mivel kitör a háború és Szabóék három nemzedéke vonul be katonának: a legidősebb Szabó, aki 1866-ban Kőniggrätzben volt zászlótartó, a fia és titokban Pista gyerek. Pistát megpróbálják eltávolítani az orosz hadszíntérről, de ő hajthatatlan. S mikor elesik nagyapja és apja is, a helyükre áll. A kis hős megbosszulja övéi halálát, leszúrja az orosz tisztet, aki a két másik Szabót megölte. Pista szívébe végül orosz szurony fúródik, úgy hal meg mint példaképe. Kósa tanító mond beszédet a sírjánál, melynek hatására a diákok ismét naggyá növő Magyarországról álmodnak.

Érdekességek

• "1926. november 3-án Miskolc határában forgatták Pékár Gyula A kis hős c. novellájából készült filmet. A novellát a Magyar-Holland Kulturális Gazdasági Rt. vitte filmre. 2000 m-ből 800 m-t Miskolc környékén forgattak. így Petőfi segesvári halálát a Kerekhegy és a Közdomb környékén játszották le. Negyvennyolcas zászlókat, fegyvereket a Borsod-Miskolci Múzeumból kölcsönöztek. Letzler József főrendező A kis hős 1914-es kivonulását a Búza tér és a Gömöri pályaudvar közötti útvonalon forgatta le." (Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)
• A film rendezője a Miskolci Napló segítségével toborozott szereplőket:"Letzter József, a részben Miskolcon és környékén fotografált „A kis hős“ című film főrendezője a Miskolci Napló utján felkéri mindazokat az intelligensebb osztályhoz tartozó urakat, akik részt vettek a világháborúban és kedvet, valamint hajlandóságot éreznek magukban arra, hogy egy-egy filmszerepbe „beugorva“ azt eljátszák, adják le címüket a Korona-szálló portásánál." (Ki akar filmen szerepelni? In: Miskolci Napló, 1926. nov. 5.)
• A film forgatásáról számos beszámoló jelenik meg a korabeli sajtóban. Egy világháborús csatajelenet forgatásáról készült az alábbi beszámoló: "Egy magaslaton áll a fotografáló gép. Mellette a rendező. Letzter József vezérkarával. Sípjelre kezdik a harcot a fiúk. Az első sípjelre az első század, a másodikra a második indul, a harmadikra előbukkan a fák mögül az ellenség. A rendező a dombon zászlóval adja meg a jelet, s ebben a pillanatban a bokrok között elrejtett aknák egymásután robbannak fel és hatalmas, sűrű, fekete füstöt árasztanak. A dombon a rendező szócsővel kiáltoz. A kijelölt katonáknak az aknák fölrobbanásakor el kell esniük. Ezek már mint halottak szerepelnek. A robbanások közepette jelennek meg a szanitécek és egymás után cipelik el a halottakat és sebesülteket, a csatatérről. A darab szerint, ebben a tűzben elesik a nagyapa, az apa és a 14 esztendős fiú, akit szintén a harci láz vitt ki az eleven pokolba. Pálfy György bátyánk, a. Nemzeti Színház volt tagja, mint őrmester harcolja végig a háborút hatvan esztendős kora ellenére. Itt éri őt az ellenség golyója.
  — Gyuri bátyám, meghaltál!— ordit a rendező.
  De Pálfy Gyuri bátyánk nem hallja a nagy zajban.
  — Meghaltál, Gyuri bátyám! — ordítozza torka szakadtából a rendező. Gyuri bátyánkat azonban tovább viszi a harci tűz és rohan az ellenségre. Végül már az egész társaság kórusban ordítozza:
  — Lefeküdni, Gyuri bátyám.
  Végül is az öreg Pálfy mcgérlette, nogy neki most illedelmesen meg kell halnia, ahogy a filmrendező azt kívánja, Ezzel azután vege is volt a háborúnak. A halottak fölkeltek, a sebesültek meggyógyultak és mindnyájan indultak hazafelé jókedvűn s mondanunk sem kell, hogy irtózatos pusztítást végeztek az eléjük rakott enni- cs innivalókban." (A világháború filmen. In: Uj Nemzedék. 1926. november 16.)
• A Film és Művelődés 1927. 3-4. számát teljes terjedelmében ennek a filmnek szentelték, közölték a sajtóban megjelent kritikákat, a prológus teljes szövegét, részletesen beszámoltak a díszbemutatóról, melyen Horthy Miklós kormányzó is jelen volt és közölték Pekár Gyula író, Stein Márton, a Magyar-Holland Kulturgazdasági Rt. igazgatója, valamint más, filmügyekkel foglalkozó, magasrangú kormánytisztviselők nyilatkozatait a filmről, valamint a film oktatásban betöltött, egyre fontosabbá váló szerepéről.
• A film Szabó Pista, a kis hős címen megjelent, oktatófilmként forgalmazott rövidített változatát szinte valamennyi magyarországi középiskola megnézette a tanulóival, erről számtalan, az alábbihoz hasonló beszámolót olvashatunk a gimnáziumi évkönyvekben a film. "Intézetünk minden tanulója megnézte Szabó Pista, a kis hős c. oktató filmet. (Pékár Gyula novellája alapján Körösi Henrik írta.) A szép mese, az élethű képek mélyen meghatották az egyébként is hőseink tiszteletére nevelt tanítványaink lelkét. (Mátyás Király Gimnázium évkönyve)

Galéria

Vélemények

"Az amerikai filmek egész sora (Big Parade, Az ismeretten katona, What Price Glory, A fekete angyal) állított emléket a világháború hős katonáinak. Ezekhez a gyönyörű filmalkotásokhoz most egy magyar film is csatlakozik.
Egy magyar család háborús tragédiája a témája A kis hős (Beszélő sirok) cimü filmnek. Nagyapa, apa, fiu együtt indul a világháborúba és a kegyetlen sors mindhármukat elveszíti. Az öreg Szabó Estván, a délceg Szabó István és a fiatal Szabó Pista éle-tét sorra kioltják az orosz fegyverek.
A kis hőst két szóban jellemezhetjük: a közönség filmje. Ez a filmregény minden embert magával ragad, aki ott voll; a világ-háború harcaiban, vagy itt-hon reszketett hadban álló férjéért és gyermekéért. Mint magyar film figyelemreméltó alkotás A kis hős. Ilyen tömegjeleneteket még nem produkáltak nálunk: a hatalmas statisztéria hűen adja vissza a háború borzalmas forgatagát és minden izgalmát." (A magyar Big Parade. In: Színházi Élet, 1927/10.)

"Állami támogatással, amerikai témákkal próbálkoztak a magyar filmgyártást életrekelteni, ám a tegnap este bemutatott új magyar film megmutatta, hogy a magántőke is megtalálja számítását, ha a film — magyar! A kis hős minden jelenete könnyűszerrel nyerte meg a csatát, mert olyan szerencsés témát választott, amelynél könnyes szemmel gyönyörködik a néző. A nagyapa, apa és az unoka hősies küzdelmét tárja elénk a kerek szcenárium, olyan tömegjelenetekkel, amilyeneket eddig csak amerikai filmekben láthattunk." (A kis hős. In: Magyar Hírlap, 1927. március 4.)

"A világháború napjai már-már »legendás időkké válnak. Olyan téma ez, melyhez — fájdalmas voltánál fogva — nagyon kevesen mernek hozzányúlni, s a kik hozzányúlnak, kevesen érnek el sikert. E kevesek közé tartozik Pékár Gyula, akinek A kis hős cimü regényét ma mutatta be a Fórum-filmszínház. A darab főszereplője Szabó Pista, aki nagyapja és apja után 1914-ben a harctérre szökik s épp akkor ér a csatatérre, amikor a két idősebb Szabó Istvánt gyilkos golyó találja. A kis hős a kihullott zászlót felragadja és diadalra viszi. Petőfi Sándor szelleme lebeg lelkiszemei előtt s a hős atyák nyomdokán haladva, vitézi tetteivel csakhamar hiressé teszi nevét, úgy hogy az oroszok jutalomdijat tűznek ki fejére. Mikor sebesülése után az ellenség szülőföldjét veszélyezteti, egy felderítés közben elfogják, felismerik, s ha nem kiált, az életét mentheti meg. De megjelenik Petőfi szelleme, s az a szó, melyet vérrel irt bele a történelembe: „Hazám!" És Szabó Pista odakiáltja társainak az ellenséget jelző jelszót, felfedi az ellenség jelenlétét és meghal, mint egy igazi hős, aki vérét ontja a magyar hazáért és a magyar becsületért. — Külön ki kell emelnünk a darab rendezését, a prológust, a sikerült kísérőzenét, melyben ezúttal férfikar is szerepelt. A sok nemzetközi játék után végre egy hazafias szellemű és irányzatú darab, melyben a nagy idők elevenednek meg, hogy az utódokat eljövendő nagy tettekre serkentsék." (A kis hős. In: Magyarság, 1927. március 4.)

"A darab cselekménye nevetségesen együgyű és tragikusan rosszhiszemű. Mint ideált állit ja be a „kis hős"-t, az iskolapadokból kikerült gyermeket, aki nagyapja és apja után „lelkesedésből" beleveti magát a háborús halálba. Egy képzeletet nélkülöző, kopott klisék után dolgozó irnok válogatás nélkül összeeszkábált mindent, "hogy csak minél hangosakban és rikítóbban szolgáltasson reklámot a magyar nép és Magyarország pusztulásának. A republikánus Petőfi Sándort, a forradalmi Kossuth-nótát, a kaszárnyaélettől irtózó magyar katonák antimilitarista dalait mind-mind befogja, hogy staffázsul használja ahhoz a banális kép-hez, amely Habsburg Ferenc Józsefet ábrázolja, amint „mindent megfontoltam, mindent meggondoltam" frázisa háborús kiáltványát „sajátkezűen megirja". Csoda, hogy az aradi vár és a pesti Neugebäude vértanúit is be nem állitja a „felséges császárt és királyt" éljenzők közé. És ahogy a háború megindul, ahogy a katonák bevonulnak, ahogy viszik őket a harctérre és ahogy ott harcolnak, mindennek az ábrázolása amellett szól, hogy az iró meg a rendező nemcsak, hogy háborút nem láttak, hanem még azokat a moziképeket sem nézték meg, amelyek témája kapcsolatos a háborús eseményekkel.
A darab tendenciája az emberirtásnak az a perverz dicsőitése, amelyet ez a mozidarab véghezvisz, csak amellett szól, hogy Pékár Gyula ambiciója valóban nem ismer határt. Azt hiszi, hogy az a karrier, amelyhez a háború utáni fölfordulás juttatta, egy újabb ilyen szerencsétlenség után ujabb lendületet kap? Igen, ezen az ambíción kivül, ami a filmalap elnökét fűti, még csak bizonyos egészséges életösztön sem jellemzi ezt a filmmüvet. Pékár Gyula szimbolikus képet akar nyújtani „A kis hős" cimü mozidarabjában. Három generáció férfinépét irtja ki benne és érthető önzéssel csak az ökröket hagyja életben." (Pekár Gyula mozimerénylete. In. Népszava, 1927. március 5.)