A GYIMESI VADVIRÁG

Tartalom

Prezsmer Magdolnának Fábián Gyurka udvarol. A lány apja a szeredai tömlöcben tölti büntetését, mert megölte Gyurka apját. Letelik a büntetés, hazatér Prezsmer. Keserűség önti el a szívét, mikor megtudja, hogy lányának Gyurka teszi a szépet. Gyurka anyja se nézi jó szemmel szerelmüket: - Ne cégérezd magad! – mondja fiának – Szeretőd lehet ez a rabivadék, de a feleséged soha! Magdolna ezt hallva elhatározza, hogy másik udvarlója, a becsületes Palánka Imre hűséges felesége lesz, s ettől kezdve hiába környékezi Gyurka, nem áll szóba vele többé. Elérkezik az esküvő napja, a pap áldását adja a fiatalokra. Gyurka odamegy a templomhoz. Szeme sötéten villog, a csizmaszárban ott a kés. Egyszerre csak hozzálép Mária, Imre húga és így szól hozzá: – Ne cselekedjék rosszat az én bátyám ellen… hiszen úgy szeretem kelmedet, csak kelmed nem engem… Gyurka lecsillapodik e szavaktól, de anyja újra bosszúra ingerli. A lakodalomban táncra kéri Palánka Imre hitvesét, és erőszakkal megcsókolja. Később Imrére támad, előrántja a kését, de Imre kicsavarja a kezéből, s már szúrásra emeli, amikor a plébános közéjük lép és így szól: – Ember, térj magadhoz! A józan szó magához téríti Imrét, és elengedi ellenfelét. Boldogan él az ifjú házaspár, de egy napon a harangozó elmondja Imrének, hogy látta, amikor Magdolna megcsókolta Gyurkát. Magdolna megerősíti: – Igaz, de a Szűz Anyára esküszöm, hogy tiszta és ártatlan vagyok! Imre elkergeti magától a feleségét. Gyurka felkeresi Imrét és így szól: – A feleséged ártatlan. Mikor /elmondtam neki, hogy húgodat, Máriát szeretem/ megtértem a becsület útjára,  örömében a nyakamba ugrott. Imre végre mindent megért, és együtt indulnak Magdolna keresésére.

Érdekességek

• Forgács a forgatáshoz kikölcsönözte a Népszínház eredeti kosztümjeit és gondoskodott filmjének stílusos zenekíséretéről is.
• Az akkori körülmények között lehetetlen volt az eredeti helyszínen megcsinálni a felvételeket.
• A színdarab szerzője Géczy István elégedett volt a filmmel: „Az átdolgozással, scenirozással, rendezéssel igazán nagyon meg voltam elégedve és nagy gyönyörűségemre szolgált, hogy az, ami e darabban színpadra vihető nem volt és csak elbeszélték, – a multban történt dolgok, a fiatal Prezsmer drámája – azt itt a vásznon meglepő hűséggel megelevenítve láttam és élveztem.” Képes Mozivilág, 1921/42
• A filmből "Kutya van a kertben" címen szkeccsváltozat is készült. 
• A filmet 1922-ben az Omnia mozi nem volt hajlandó műsorára tűzni: „Érdekes azonban, hogy a már régebben készült magyar filmeket sem, hajlandók a mozgószinházak előadni. És itt elsősorban azokat a mozgószinházakat kell kiemelni, amelyek nemzeti szempontok és megbízhatóság címén kapták engedményüket. Hogy egy példát említsünk, itt van az Omnia, amelyet a „Népnevelő Filmgyár R. T." című alkalmi vállalkozás kapott, amelynek elnöke Pekár Gyula. A Magyar Népnevelő Filmgyár, úgy látszik, főleg idegen filmekkel hajlandó a népet nevelni. Fölajánlották ugyanis Géczy István „Gyimesi vadvirágjá”-ból készült filmet az Omniának, de az igazgató nem volt hajlandó a népszínművet előadni. A „Glória filmgyár" ebből a filmből szkeccset is csinált. „Kutya van a kertben!" a cime ennek a szkeccsnek, amely teljesen magyar motívumokból készült s amelyet az Omnia szintén visszautasított.” (Pesti Napló, 1922. június 4.)
  

Galéria

Vélemények

„(A gyimesi vadvirág a Tivoliban.) Jövő héten pazar filmesemény szerepel a Tivoli műsorán, hagy anyagi áldozatkészséggel és kiváló művészi együttessel filmre vitték Géczy István erőtől duzzadó, megkapó erdélyi levegőjű népszínművét, A gyimesi vadvirágot. amely nagyszerű kvalitásainál fogva most már külföldön is hirdetője lesz a magyar nép költői lelkületének, elbúsult szívének. A film a Glória-filmgyár ismert tökéletes műhelyeiben készült, Forgács Antal művészi rendezésében.” (Magyarország, 1921. október 13.)

„(A Gyimesi vadvirág a Tivoliban.) A magyar népszínmű-irodalom legragyogóbb ékessége, Géczy István ezerforintos dijjal kitüntetett népszínműve, A gyimesi vadvirág filmváltozata tölti be a Tivoli jövő heti műsorát. Nemcsak speciálisan magyar film ez, hanem igazi nemzetközi attrakció. Közreműködői, rendezői a legtökéletesebb stilust reprezentáljak. Fontos szerepe van Szőke Sándornak, Kiss Ferencnek, Sándor Józsefnek, Mihályi Vilcsi- nek, K. Gömöri Vilmának, Kovács Lilinek, Medgyaszay Jenőnek, Thury Elemérnek és Ujváry Lajosnak.” (Budapesti Hírlap, 1921. október 16.)