A FEKETE KAPITÁNY

The Black Captain (angol)

Alkotók

Fejős Pál rendező
Tarkeövy István forgatókönyvíró

Szereplők

Bárdi Ödön  
Gellért Lajos  
Jankovszky Mara  
Müller Vali  
Pártos Gusztáv Gibson, a „fekete kapitány”
Szegheő Endre  
Ürmössy Anikó  
Ihász Lajos  

Technikai stáb

Karbán József operatőr
Kató-Kiszly István díszlettervező

Produkciós stáb

Neumann József producer
Braun Károly producer

Gyártási és bemutatási adatok

Mobile Kulturális Film Rt. gyártó cég
Mobile Kulturális Film Rt. forgalmazó cég
Phönix filmgyár (Sziget utca)
forgatás
1920. november 6. (Omnia) sajtóbemutató
  bemutató 

251/1921, - betiltva, 2303 méter

cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 8 felvonásos, a 251/1921 számú O.M.B. határozat szerint 2303 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1920/34, 44 (bemutatóról)
  • Mozihét, 1920/35, 39, 42, 46
  • Színházi Élet, 1920/49
  • Mozgófénykép Híradó, 1920/39, 52
  • Belügyi Közlöny, 1922. 24. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 60. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  359. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 95.,177., 283. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 217. p.

Tartalom

A történet középpontjában Gibson, az amerikai rendőrkapitány áll, akit, mert titokban egy nagy kalandorbanda vezére is, „fekete kapitány”-nak neveznek. Clifford mérnök feltalálja a távolbaölő gépet, melyet Gibson és bandája szeretne megkaparintani.

Érdekességek

  • Beszámoló a film forgatásáról: „Egész Budapest a Mobile filmgyár új trükkfilmjéről a „Fekete kapitány”-ról beszél. Hol a New York Palota tornyának tetején, hol valamelyik malom szédületes magasságban lévő tűzlétráin látni a főszerepet játsszó Pártos Gusztáv, Gellért Lajos és Jankovszky Mara művészeket, hol pedig robogó autókon tűnik fel a filmben szereplő amerikai rendőrcsapat. Érdekessége a filmnek, hogy külön e célre épült amerikai munkásházat robbantanak fel benne, olyan lovas hajszák közepette, amilyenek az amerikai cowboyokat is megszégyenítik.” (Mozgófénykép Híradó 1920/39.)
  • Az eredetileg 4 részre tervezett "Fekete brigád" című sorozat első része.
  • A filmben van egy költséges robbantási jelenet.
  • A sajtóbemutatón jelen volt József főherceg és Auguszta főhercegasszony  (Képes Mozivilág, 1920/44. november 14.)
  • A korabeli híradások szerint a filmet Franciaországban is forgalmazták.

Galéria

Vélemények

Tarkeövy István 8 felvonásos kalandortörténete nem azok közül az amerikai filmek közül vaió, amelyek Amerikában készülnek, vagy játszódnak le és ezzel aztán véget is ér amerikai mivoltuk. Ez játszódhatna Skandináviában, vagy Bulgáriában, mint ahogy nem New-Yorkban készült, hanem Budapesten, amerikai mégis a fölépítésében, a fordulatosságában, a szakadatlan trükkjeiben. Clifford mérnök feltalálja a távolbaölő gépet és Gibson «a fekete kapitány» bandájával el akarja ezt tőle rabolni. De hogy tulajdonképpen mi lesz Clifford találmányával, azt még nem is tudjuk. Majd a film második és harmadik és negyedik sze után derül ez csak ki. Mert a négyrészes «Fekete brigád» filmnek az első része csak A fekete kapitány. (Színházi Élet, 1920/49)

„A fekete kapitány című kilencfelvonásos kalandortörténet volt a főpróba nagy eseménye. A legérdekesebb hírek előzték meg a filmet. Felcsigázott kíváncsisággal vártuk a film levetítését, amelyről illetékes szakemberektől a legszebbet és legjobbat hallottuk. És örömmel konstatáljuk e helyen, hogy várakozásunk teljes mértékben kielégült. A fekete kapitány, melynek címszerepet Pártos Gusztáv, ez a kitűnő művész kreálta, egyike a legreprezentálisabb magyar filmeknek. Tarkeovy István, a fiatal író eredeti szüzséjét bravúros módon ültette át a vászonra Fejős Pál a rendező, aki ezúttal ismét tanújelét adta annak, hogy legtöbbet ígérő rendezőink közé tartozik. A trükkök, az érdekes, fordulatos jelenetek egész sorozata ez a film, amelynek főszerepeiben Pártos Gusztávon kívül Gellért Lajos, Bárdi Ödön, Müller Vali, Jankovszky Mara, Ürmössy Anikó és Szeghő Endre művészetét volt alkalmunk megcsodálni.” (Mozihét, 1920/46)