A FARKAS

Das Märchen vom Wolf (német és osztrák), The Wolf (angol)

Alkotók

Kertész Mihály rendező
Molnár Ferenc író (színmű, 1912)
Vajda László forgatókönyvíró
Kertész Mihály forgatókönyvíró

Szereplők

Somlay Artúr  Dr. Kelemen Jenő ügyvéd
Gombaszögi Frida  Vilma, Kelemen felesége
Várkonyi Mihály  Szabó Gyuri
Haraszti Hermin  
Kovács Ilonka  
Lóránt Vilmos  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Fröhlich János producer
Fodor Aladár producer

Gyártási és bemutatási adatok

Kino-Riport gyártó cég
Kino-Riport forgalmazó cég
1916. december 9. sajtó bemutató
1917. január 1. (Uránia) bemutató
1917. október 26. bécsi bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Margitsziget

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm (35 mm), eredeti hossza 1950 méter

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/49, 50, 52, 1917/1
  • Mozihét, 1916/43 (részlet a forgatókönyvből), 46, 48, 49, 53, 1917/1, 2, 7, 18, 19, 24, 28, 29, 39
  • Színházi Élet, 1916/52, 1917/1, 3
  • Színház és Divat, 1916/11 (október 29.), 16 (december 3.), 1919/15
  • Kinoriport ismertető, 1917. január
  • A mozi (Miskolc), 1917/4; Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 124. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1917/63; A Mozi, 1921/14

Bibliográfia

  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 16. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 65. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 64-65, 84, 122, 351. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 46. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 325. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 36. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 52-53, 64, 65. p. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 53. p. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.

Tartalom

Kelemen ügyvéd szép fiatal felesége, Vilma levelet kap lánykori udvarlójától, Szabó Gyuritól, akit szigorú apja parancsára kellett kikosaraznia. „Még visszatérek, tán mint diadalmas hadvezér, mint diplomata, vagy mint művész, de lehet, hogy alázatos koldus.” – írja a csalódott fiatalember. Levele megmérgezi a házaspár életét. Az asszonyt boldogtalanná teszi a tudat, hogy esetleg egy nagyhírű ember büszke asszonya is lehetett volna. A férj, aki már eddig is a gyermekmesék farkasát látta minden feleségére pillantó férfiban, elviselhetetlenül féltékennyé válik. Vilma egy délután elszenderedik, és Gyuriról álmodik, előbb főhadnagyként, majd az afrikai hadjárat dicső hadvezéreként, később diplomataként, majd nagyhírű művészként látja őt. Végül egy estélyen a felszolgáló lakájok között pillantja meg egykori szerelmét. Másnap váratlanul betoppan Kelemenékhez Szabó Gyuri. Nem hadvezér, nem diplomata, nem is művész, csak egy szerény, kissé félszeg vidéki ügyvédbojtár, aki a temesvári Leviczky ügyvéd megbízásából kereste fel Kelement. A kijózanító találkozás után Vilma elégedetten és szerelmesen borul férje nyakába.

Érdekességek

  • A filmben filmtrükköt alkalmaztak, melynek segítségével az álomjelenetben Várkonyi Mihály egyszerre három alakban jelent meg.
  • Molnár Ferenc a filmről: „- A "Farkas" film kitűnő, nagyszerű. Az első, ami meglepett rajta - a Gombaszögi Frida szereplése. De mégsem mondhatom, hogy meglepett, mert előre tudtam, hogy nagyszerű lesz. Hiszen minden, amit ez az asszony csinál, nagyszerű. Ha arra vállalkozik, hogy cirkuszban lovagoljon - nagyszerű lesz, ha énekesnőnek megy - nagyszerű lesz, ha mozizik - nagyszerű. Amint meghallottam, hogy végigjátszta ezt a kolosszális filmet, bizonyos voltam benne, hogy nagyszerű. Borzasztó önkritikával dolgozik ez a kiváló nő s ha érezte, ha látta volna, hogy nem megy a dolog, hogy nem jó, amit csinál: a első ötven méter után leszállott volna a filmről. De minek magyarázzam sokat. Tényleg nagyszerűen jó és meglepően jók a partnerei is: Somlay Artur és Várkonyi Mihály Várkonyit sok filmen láttam már, de Somlay nagy meglepetés volt számomra. Komolyan fogja fel a dolgot és annyi új ötletes dolgot csinál, hogy gyönyörűség nézni." (Szíház és Divat, 1916/16)
  • A Mozihét részletet közöl a film forgatókönyvéből:
    "Hogy készül a mozidarab? Részlet „A farkas" szcenáriumából
    A Kino-Riport tudósítása
    Sok intimitása közül a mozi-ateliernek a legféltettebb intimitás a rendező szcenáriuma. Itt most ezzel a rendkívüli érdekességgel szolgálunk. Egyik legnagyszerűbb jelenetét adjuk Molnár Ferenc A farkas cimü színmüvéből a Kino-Riportnál készülő filmnek. Ez a jelenet betekintést nyújt a dramaturg, a rendező és a közreműködő színművészek nagyszabású munkájába. Természetesen, fel kell jegyeznünk, hogy a filmre való dramatizálást Vajda László, a Magyar Szinház kitűnő vezetője végezte, íme a szövegkönyv:
    A vendéglő elegáns étterme: Nagyon kevesen vannak. De egy sarokban ott ül a két tiszt is a páholyjelenettől és pezsgőzik. Azonnal észreveszik őket, megismerik és összenevetnek. Az asszony gyanutlanul arrafelé akar menni, ott egy üres asztal. Kelemen ijedten elrántja, „Nem ide ülünk." Most már megint a félbolond féltékeny. Az éthordó ott áll. „Parancsol ?" Kelemen az asszonyhoz fordul, az ingerülten elfordul, — jöjjön később, őnagysága most!
    Pincér el. Kelemen dühös: — mit truccolsz velem ? — az asszony szemrehányóan kitér előlük, studirozta az étlapot, odainti a pincért, rendel. Egy másik ugyanakkor kér, pohár sört hoz. Pincérek el. Kelemen beszélni kezd, a két tiszt hangosan kocint: — Szervusz! Kelemen dühöngve arra fordul, azt hiszi, hogy felette gúnyolódnak. A nő csillapítja, ő visszafordul.
    — Jó, jó, én tudom, hogy bolond és féltékeny vagyok, de hát mit csináljak? Ez éppen olyan betegség, mint a fogfájás.
    A nő: gyógyulj meg édes.
    A férj: — holnap elkezdem a kúrát.
    A nő: — mosolyogva fogja meg a kezét, csillapítja.
    A férj: — ne anyáskodj velem, mert rögtön felkelek.
    Pincér hozza az ételt, — erre leül újra. — Esznek.
    — Nekem hiába mesélsz. Én tudom mi a férj. Az asszony a házaséletben mindig hiányokat érez. És ezeknek a hiányoknak az összesége a férj. Aztán jön valaki.
    Nagy sóhajtással mondja : — ez a rögeszméje.
    A nő: — kicsoda?
    A férfi: — valaki.
    A nő: — de ki ?
    A férj: — valaki.
    A nő : — de nekem nem kell senki.
    A férj: — amig jön.
    A nő: — Te valamit titkolsz előttem.
    A férfi: — nemde, jön.
    A nő : — ki jön ?
    Valami igen-féle gyors vita. A végén a férfi súgva, de szenvedélyesen:
    — Valaki jön, akiben van erő, vagy modor, vagy szépség. A farkas. Aki elrabol tőlem. Biztosan jön. Ez őrjit meg, ez a gondolat. Ha eszembe jut, akkor olyan vagyok, mint....
    A nagyapám mesélte: hogyan menekült negyvennyolcban. A kép átkopirozódik. Látni egy öreg székely embert (48-ban) amint összeszedi a vagyonát, a pénzét zsákba teszi és menekül. . . Éjjel — rengeteg erdő ... ág reccsen a lába alatt, megrémül, halálosan, — magához szorítja a kincset — zörren a lomb — a fák közt mintha látna valakit — megtántorodik — megőrül a rémülettől — védőn tárja ki karjait maga elé . . .
    Felírás és az ajtó felé néz Kelemen : Ott, ott jön valaki. . .
    Abban a pillanatban belép Szabó.” (Mozihét, 1916/43)
  • Várkonyi Mihály a filmről:
    "Miután A farkas felvételeit befejeztük, szívesen írok egyet mást e nagyarányú munkáról a Mozihét olvasóinak. Molnár Ferenc darabjaiban mindben van valamelyes filmszerűség. A „Liliom", a „Testőr" elsőrangú filmtémák. A farkas pedig egyenesen szenzációs anyag e célra. A II. felvonás álomjelenései itt fognak csak hatni igazi erővel. Azokat a határokat, amelyeket a színpadnak tiszteletben kell tartani, a mozi figyelembe sem veszi. Amit az író gyönyörűen elmond, a filmen cselekménnyé változik. Most már csak a színészek játékán, a rendező fantáziáján és az operatőr képességein múlik, hogy milyen siker vár „A farkas”-ra.
    Kertész Mihály régi rendezőmesterem ezzel a munkájával minden bizonnyal felülmúlja összes eddigi alkotásait. Vajda László a Magyar Színház kiváló rendezője dolgozta át a darabot azzal a nagystílű hozzáértéssel és intellektussal, amilyennel eddigi nagy fölényes sikereit is megalapozta. A színészekről? Elsősorban R. Gombaszögi Frida játékáról kell megemlékeznem. A nagy művésznő stílusos, érdekes és újszerű lett ebben a szerepében. Ami színpadon annyira naggyá tette a nőiesség pompás ábrázolása, e filmben világhírűvé fogja tenni. A férjet Somlay Arthur alakítja. Magyar színész alig produkálhatta volna azt az ízig-vérig mesteri alakítást, amelyet ebben a szerepben Somlaytól láttam. Én Szabó Gyurit játszottam. Megpróbáltam Molnár Ferenc álomhősét érdekesen képszerűvé tenni. Hogy ez mennyire sikerült, majd elválik a nagyközönség ítélőszéke előtt. A kolozsvári színpadon többször játszottam e szerepet s az hiszem sikerült most vászonra vinni azt a sok érdekes vonást ebből a karakterből, amelyeket ott csak szavakban és mozgásban lehetett éreztetni. Itt a főhadnagy harcol, az ataché, a művész, az inas mind végig küzdi az ő nagy vagy kevésbé sikeres karrierjét. Bécsi József vette fel a darabot és én azt hiszem ő is sokat vár tőle. A Kino-Riport pedig e nagyszabású irodalmi filmmel bizonyára ragyogó siker elé néz." (Mozihét, 1916/48)
  • "Interjú Gombaszögi Fridával akinek ez volt az első filmszerepe:
    Megkértük Gombaszögi Fridát, a Vígszínház kitűnő művésznőjét, aki A farkas-ban Kelemenné szerepét játssza, hogy mondja el impresszióit ez első filmjátékáról. A művésznő kedvesen nevetett, mikor kérdésünket hallotta.
    — Három mondatban foglalhatom össze impresszióimat — mondta lekötelező szeretetreméltósággal.
    — Először: Borzasztóan fáztam. Csak nyáron és napfényben volna szabad felvételeket készíteni.
    — Másodszor: Az a hely, ahol a felvételeket készítették, olyan volt, mint a bolondok háza.
    — Harmadszor: Nagyon nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen leszek a filmen?
    — Mi volt az érzése, művésznő — kérdeztük — mikor először lépett az operatőr gépe elé?
    — Magam sem hittem, hogy olyan nyugodt leszek. Épp úgy játszottam, mint a színpadon. Csak a beszéd és a falak hiánya volt furcsa. Ezt azonban már egy félóra után megszoktam." (Mozihét, 1916/48)

Galéria

Vélemények

„A nézőt csodálkozásba fogják ejteni a darabban sűrűn előforduló trükkök, amelyek az eredetien molnári, minden zeneszerszámmal dolgozó és hangos álom szimfónia megjelenítéséhez voltak szükségesek. A fotográfiai cselfogások oly fényesen sikerültek s emellett oly végtelenül finomak, hogy Kertész Mihály rendezőt főként és a fotográfust, Bécsi Józsefet nagyon meg kell dicsérnünk, mert külföldön sem csináltak soha jobbat, mint aminőket ők csináltak. De Kertész bebizonyította, hogy értelmesebb, bravúrosabb, ízlésesebb, tudósabb a külföldi rendezők legtöbbjénél, most, hogy valóban nagy költségvetéssel dolgozott, jobban, művésziesebben oldott meg mindent, mint a legtöbb külföldi filmrendező. Képtár, iparművészeti múzeum, kertészeti kiállítás, a felső tízezrek hideg előkelőségű környezete ez a forró, szenvedélyes gyönyörű színmű, amelynek eredeti szövegkönyvét Vajda László zseniálisan, az író sajátos stílusában tette át rendezői példányba. Blague nélkül: a nemzetközi szezon egyik legeslegjobb filmje — a miénk” (v[árnai]. i[stván].: Egy szépséges magyar filmről. Molnár Ferenc: A farkas. In: Mozihét, 1916/49.)

"A féltékeny Kelemen ügyvéd történetét, ki a gyermekmesék farkasát látja minden férfipillantásban, mely feleségét éri, — ismeri mindenki. Hiszen nincs messze még az idő, mikor a magyar irodalom ez a legkiválóbb alkotása uralkodott a budapesti, majd a külföldi színpadokon. S aminthogy a regényt, ha filmre kerül, mindenki megnézi, a könyv olvasótáborából, úgy a dráma közönsége is kegyeibe fogja fogadni a filmet, már csak az összehasonlítás kedvéért is. Aki pedig nem láthatta a drámát, az a filmesített ,,Farkas"-sal fogja kárpótolni magát. Ha már most meggondoljuk, hogy e két kategóriába, — aki látta a Farkas drámát és aki nem látta, — kivétel nélkül mindenki beletartozik, a logika megdönthetetlen hármasszabályai szerint, a napnál világosabb a Farkas film előrelátható példátlan sikere. És ha van film; mely megérdemli a sikert, akkor bizonyosan a „Farkas"-film az. Amit itt az író, a rendező, a színészek nyújtanak, az olyan tisztán vérbeli művészet, annyi szépség és erő, hogy ez önmagában biztosítja a sikert. A színészek közül legelsősorban Gombaszögi Fridát kell a dicséret minden tömjénével illetni. Első filmszerepe ez és minden izében tökéletes és nagyszerű. Mindazt a finomságot, apró szépséget, amit a drámában kihozott, ugyanebben a szerepben, meg tudta érzékiteni a filmen is, bizonyítékául annak, hogy a filmművészet hasonlóan széles skáláját is átérezte és átértette mozdulatainak keleties, kéjes puhasága, kifejező mimikája már előre a filmre predesztinálja ezt a csodálatos művésznőt, kinek a filmen előreláthatólag sok forró sikerre van kilátása.
Szabó Gyuri az álmokban ellenállhatatlan, hódító, de a valóságban ügyetlen és félszeg, híres szerepét a legelső magyar filmművész, Várkonyi Mihály alakítja. Ez a kiváló tehetségű fiatal színész minden egyes szerepében nagyszerűbben és nagyszerűbben kibontakozik. Csupa erő, férfiasság és szépség minden alakítása, mozdulatai szabályosak, elegánsak, játéka csupa művészet és intelligencia. Ezek a tulajdonságai már a külföld figyelmét is felhívták, s ugyancsak jól kell vigyáznunk rá, ha meg akarjuk tartani a magyar filmművészet számára ezt a pompás tehetségű fiatal művészt. A férj szerepét Somlay Artúr játssza, aki már néhány filmben bebizonyította, hogy a rutinirozott magyar filmszínészek közé tartozik. A dráma filmre alkalmazása Vajda László avatott kezű munkája. A rendezést Kertész Mihály vállalta s egészen bizonyos, hogy a magyar kinematográfiában egészen új periódus kezdetét jelzi ez a filmrendezői munka. Kertész Mihálynak már volt jó néhány alapvető érdeme a filmrendezés körül, mindeddig azonban nem volt darab, téma, sujet, amelyben tehetsége egész nagyságában érvényesülhetett volna. Molnár Ferenc drámájával azután megkapta a legnagyszerűbb témát, s hogy mit alkotott ebből, — azt tessék megnézni... Aminthogy meg is fogja nézni mindenki s bizonyos, hogy az Uránia csipkés rokokó szögletei szokatlan látványnak lesznek tanúi: egy elkeseredett versengésnek a pénztárak körül, — a jövő heti jegyekért. E hetiek ugyanis már alighanem elkelnek elővételben, — amint ez már a Molnár darabok körül divatos." (Színházi Élet, 1917/1)