A FALU ROSSZA

Tartalom

Göndör Sándor szerelmes Bátky Tercsibe, Feledy bíró nevelt lányába. Tercsi azonban a bíró fiát, Feledy Lajost szereti. Hamarosan el is jegyzik egymást, mire Göndör Sándor bánatában ivásnak adja fejét, s a kocsmában garázdálkodik. A bíró, aki attól tart, hogy a csalódott fiatalember megzavarja az eljegyzést, felkeresi Finum Rózsit, az életvidám fiatal özvegyet, akiről mindenki tudja a faluban, hogy majd megbomlik Göndör Sándorért, s megkéri, hogy ezen a napon kösse le Sándort. Rózsi miután megnyugtatta a részeg ifjút, elmegy a kézfogóra, ahol a gonoszlelkű szomszédasszonyok megsértik. A lány elhatározza, hogy megbosszulja sérelmét. Hazamegy, és felbiztatja Sándort, hogy mégis menjen el a bíróékhoz. Sándor a bíró udvarán szembe találkozik a bíró lányával, Boriskával, aki őt titokban régóta szereti. A lány könyörög neki, hogy csillapodjék le, majd a legény kérésére kihívja az udvarra Tercsit.  Sándor és Tercsi szóváltásba keverednek, s a legény rálő a lányra. Magát is el akarja pusztítani, de ezt megakadályozzák, és a csendőrökkel a vármegyeházára vitetik. Egy év telik el. Sándor kiszabadul a börtönből, és visszatér a faluba. Mikor Lajos megtudja, hogy vetélytársa hazatért, le akar vele számolni. Göndör Sándor első útja a kocsmába vezet. Éjjel Boriska a kocsmaablakhoz lopakodik, hogy meglesse szerelmét. Oda jön Tercsi is, aki az urát keresi, s mikor látja, hogy nincs ott, hazatér. Végül megérkezik Rózsi, aki rábeszéli a legényt, hogy hagyja abba a mulatozást. Sándor a cigányokkal végig muzsikáltatja a falut. A bíró rátámad a csendháborítóra. Kitudódik, hogy Boriska is, Tercsi is a kocsmánál leselkedtek. A bíró nagyon megharagszik Boriskára, aki bánatában elhatározza, hogy a folyónak megy. Sándor éppen el akarja hagyni a falut, a folyóparton észreveszi és megmenti az öngyilkosságra készülő lányt. Boriska bevallja neki szerelmét. A bíró ekkor már kétségbeesetten keresteti eltűnt leányát.  S mikor Boriska előkerül, örömében még Sándornak is megbocsát, és feleségül adja hozzá a lányát.

Érdekességek

• A filmet Berlinben és Bécsben is bemutatták.
• "A falu rosszához az eredeti kották felhasználásával külön partitura is készült a film számára, amely gyönyörűen festi alá a poézissel teli jeleneteket. Ezt a partiturát a filmmel egyetemben fogják kikölcsönözni. Természetesen fényképfelvételek is készültek a filmhez, amelyek valósággal a festmények szépségével hatnak. Jellemző, hogy az ország legelső müintézete, az Athenaeum meg akarja szerezni e fényképfelvételek sokszorosítási jogát." (Mozihét, 1916/51)
• A hangoskorszakban Medgyaszay Jenő és Csáji Böske közreműködésével New Yorkban szinkronizálták és az USA magyarlakta településein vetítették. (Magyar Film, 1943. március 24.)

Galéria

Vélemények

"Már úgy volt, hogy Pásztory M. Miklós nagyszerűen sikerült második népszínmű filmje, A falu rossza az évad elején bemutatóra kerül, ám a bemutatót Pásztory katonai kötelezettségei miatt el kellett halasztani. Most, hogy Pásztory ismét polgári foglalkozásához térhetett vissza, mi sem áll útjában annak, hogy a film színre kerüljön, s mint Pásztory népszínmű sorozatának második filmje bódító körutat tegyen országszerte. A szakma feszült várakozással tekintett a film megjelenése elé, mert meg volt győződve róla, hogy A falu rossza a szezon egyik legnagyobb magyar eseményét jelenti. Azok a szakemberek, akiknek a filmet már látni volt alkalmuk, az elragadtatás hangján szólnak a pompás szüzséről, a kitűnő közreműködőkről és a semmi kívánni valót fenn nem hagyó, tökéletes rendezésről. A film a Mozgókép-Otthonban február 19-én kerül bemutatóra, s bizonyos, hogy a fővárosi közönség zsúfolásig megtölti minden előadáson a mozi nézőterét, mert gyönyörű reminiszcenciák azok, amit A falu rosszának egyidőben a Népszínházban tartott örökké emlékezetes előadásaihoz fűzik." (Mozihét, 1916/49)

„Pepecselő műgond, a magyar nép belső ismerete, a népszínmű irodalomért való rajongás jellemzi a képet, amit maga Pásztory rendezett. De a rendezésben megszólalt a sok éves mozitulajdonosnak a filmek látásán szerzett tapasztalata is. Megtanulta a jellemek festését a filmen, a hatásos beállításokat, — s ezt harmadízben volt immár alkalma felhasználni, — ezúttal a legtökéletesebben. Adta a film a népszinmű eredeti, bűbájos hangulatát, s adott egy magában is érdekes, értékes, nemcsak kifogástalan, de kiválóan jeles filmet.” (Mozihét, 1916/50)

"»A falu rossza« film ép azokat a hatásokat váltja ki, mint az eredeti népszínmű, ami a kitűnő Vajda László és Pásztory Miklós a szcenárium megiróinak érdeme. A szcenárium ugyanis nemcsak a színpadi helyzeteket viszi vászonra, hanem kidolgozza mindazokat a jeleneteket is, amiket a filmlehetőségek nyújtanak. Láttunk képeket a mezőről, ahol az aratók élete folyik, a széles utcákról, ahol minden ablakban piros muskátlik virítanak, közelünkbe hozza a film a magyar legények hangos mulatozását és ahogy Gonosz Pista jön sonkával a subája alatt, a holdvilágos éjszakában, a csónakot viszi lefelé az ár, ahová a szerelmes leány akarta beleölni ifjú életét, mig végül megtalálja boldogságát Göndör Sándor karjaiban .. . mindez oly szép, meleg és tiszta, mintha egy ragyogó festményt állítottak volna elénk, ahol egy darab igazi nemes és szent magyar élet van megörökítve . . ." Színházi Élet, 1917/8

"A magyar film első igazi nagy sikerei azok a filmkompoziciók voltak, amelyeket népszínművekből irtak át filmre. A sárga csikó és a Tolonc mindenkinek, kedves emlékezetében van még ma is. Érthető érdeklődéssel fogadja hát a közönség a legújabb magyar filmnépszinművet: a Falu rosszát. Tóth Ede a népszínműnek legörökebb darabját irta meg e klasszikus drámában. Göndör Sándor, Finum Rózsi s a falu többi remekbe faragott figurája most filmre kerültek. Akik átültették, — Vajda László és Pásztory M. Miklós, olyanok mesterségükben, akiknek nemcsak a rutinja van meg, hanem magyarul érző lelkük is. A színészek is kitettek magukért, hogy a Falu rossza filmen is diadalmas legyen. Meg kellene mind említeni. Íme közülök néhány név : Fraknói Hona, Jákó Amália, K. Demjén Mari, a férfiak közül: Kürti József, Kertész Dezső, Medgyaszay Jenő stb. A fotográfiákat Zitkovszky Béla készítette, ami feleslegessé tesz minden dicséretet." (Mozihét, 1917/7)