A CIGÁNY
Alkotók
| Forgács Antal | rendező |
| Szigligeti Ede | író (színmű, 1853.) |
| Forgács Antal | forgatókönyv |
Szereplők
| Vándory Gusztáv | Várszeghy földbirtokos |
| Rózsahegyi Kálmán | Zsiga cigány |
| Muzsnay Bella | Rózsi, a lánya |
| Kompóthy Gyula | Peti, a fia |
| Kürti József | Kurta Gergely nagygazda |
| Sárossy Andor | Gyuri, az öccse |
| Vendrey Ferenc | Márton kisgazda |
| Ujhelyiné Jolán | Rébék, a felesége |
| Sacy von Blondel | Évi, a lányuk |
| Mihó László | Misi, gyalogpostás |
| Szőke Sándor | Ferke, urasági hajdú |
Technikai stáb
| Eiben István | operatőr |
Produkciós stáb
| Forgács Antal | producer |
Gyártási és bemutatási adatok
| gyártó cég | |
| Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi R.T. | forgalmazó cég |
| forgatás | |
| 1925. július 29. Kamara | sajtóbemutató |
| 1925. augusztus 13. Kamara, Kert Mozgó | bemutató |
| 1929. szeptember 5. Kamara, Kulturfilm | repríz |
Filmtechnikai specifikáció
| Némafilm, (35 mm), eredeti hossza | 2000 m |
Fellelhetőség, források
| Filmplakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Sátori Lipót) MaNDA Plakáttár (1 db, grafikus: Nemes György |
Bibliográfia
- Filmjáték 1925/1 (okt. 18.)
- Mozi és Film, 1925/24, 31
- Színházi Élet, 1925/?
- Meghívó a sajtóbemutatóra, Magyar Nemzeti Filmarchívum
- Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat. Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára.) 17. p.
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat. Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára.) 63. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 361. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 188.p.
- Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmtudományi Szemle 1975/8. 41-43.p.
- Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet. 246.p.
Tartalom
Zsiga cigány gyönyörű lányának, Rózsinak Kurta nagygazda unokaöccse, Gyuri udvarol. Fia, Peti pedig Márton gazda lányát, Évikét szereti. Gyuri nagybátyja és Évike szülei nem jó szemmel nézik e kibontakozó szerelmeket. Amikor katonákat toboroznak a faluban, Peti feláldozza magát és titokban, Gyuri helyett berukkol. Márton gazda, Rebeka, a felesége és Kurta összefognak, hogy mialatt Peti Gyuri helyett katonáskodik elhidegítsék egymástól a szerelmeseket. Előbb Peti halálhírét keltik, majd hírbe hozzák Rózsit Ferke urasági hajduval, hogy Gyurit kiábrándítsák a lányból. Álnok tervük majdnem sikerül, már Gyuri és Évi esküvőjére készülnek, mikor váratlanul hazatér Itáliából a holtnak hitt Peti mecénás földijével, Várszegivel, aki pártfogásába vette a tehetséges cigányfiút és elindította a művészi pályán. A dolgok helyrezökkennek, s Peti feleségül veszi Évát, Gyuri pedig kiengeszteli Rózsit.
Érdekességek
- Hevesy Iván fércműnek minősíti, mely olyan kezdetleges rendezői módszerekkel készült, mintha a mozi őskorában gyártották volna, hosszú színpadias totálokból építkezett, melyekben a differenciált arcjáték, az alakokat jellemző apró gesztusok nem kaphattak szerepet.
- A betétdalt a sajtóbemutatón a Gyurit játszó Sárossy Andor énekelte.
- Az 1925/1926-os színházi évad végén a Nemzeti Színház a népszínmű kultuszát tíz tételből álló ciklussal koronázta meg. Ennek keretében megünnepelték Rózsahegyi Kálmán nemzeti színházbeli tagságának negyedszázados évfordulóját. Az ünnepelt a Cigány címszerepét alakította.
- 1941-ben ugyancsak Rózshegyivel készült egy hangosfilm-változat is A cigányból.
- A népszínműből 1937-ben Geiszler Péter állami tanító forgatókönyvet írt, amelyből film soha nem készült. A 14 oldalas munka tartalmazza a kameraállásokat, főbb cselekmények leírását és a dialógusokat. Indigóval másolt eredeti példánya megtalálható a Filmarchívum könyvtárában.
Galéria
