Pless Ferenc Filmvállalat

Podmaniczky Félix

Pluhár István
bemondó, sportriporter

Születés: Tata-Tóváros, 1893. december 10.
Halálozás: Budapest, 1970. december 1.

Szülei: Pluhár Vince, Mezei Irén
Lakása: Budapest I. Zenta utca 3.

Győrben érettségizett, az ottani Egyetértés Tornaosztálynál kezdett sportolni. Joghallgató volt a budapesti tudományegyetemen, majd a BEAC sportolója lett. Az egyetemi klub színeiben "Pápai" névvel mint jobbfedezet és jobbszélső kétszer volt válogatott labdarúgó 1921-ben. 1928-ban abbahagyta a rendszeres sportolást.

1920-tól volt a Nemzeti Sport tudósítója, 1924-től rovatvezetője, majd 1933 végéig főmunkatársa. Tudósítóként sok külföldi mérkőzésen szerepelt. Egyidejűleg 1931 és 1944 között a Testnevelési Főiskolán a labdarúgás tanára és a Testnevelés című lap szerkesztője.

1930 májusában, mint kétszeres válogatott futballistát a Magyar Rádió felkérte, hogy közvetítse a Magyarország–Olaszország Európa Kupa labdarúgó-mérkőzést. Ekkor állt először a Magyar Rádió mikrofonja elé. A premier olyan jól sikerült, hogy a másnapi lapok azt írták: a legjobb játékos Pluhár volt. 1933-tól a Magyar Rádió sportriportere, ő közvetítette a jelentős labdarúgó- és vízilabda-mérkőzéseket. Különösen a XI., berlini olimpiáról (1936) adott rádióközvetítései voltak emlékezetesek, ahol mind a tíz magyar aranyérmet a helyszínről ünnepelte. A háborút követően 1945-től, mint a Magyar Rádió riportere tovább dolgozott. 1947-től a rádióban is megkezdődött a politikai tisztogatás, a kitűnő sportriporter sokak szemében megbízhatatlanná vált. Megjárta a hírhedt Andrássy út 60-at és a dél-budai internálótábort. Salamon Béla is tanúskodott mellette. Többszöri tárgyalás után a Népbíróság végül felmentette. Visszakerült a rádióba, és egy ideig a Szív küldi műsorában dolgozott. Később a baji szőlőjében élte magányos életét. Élete utolsó éveiben látását is elvesztette.

1930. július 1-én feleségül vette Tassy-Betz Mariannát, akitől 1953-ban megözvegyült. Élete végén újranősült.

Könyvei: A berlini olimpia - Az 1936. évi berlini olimpia története. 400 képpel (Budapest, 1936), Magyarországi Sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942), Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942), Svéd világ, svéd sport (Budapest, 1943), Szerelmünk, a mikrofon (Szepesi Györggyel) - Budapest, 1967. Sport Kiadó, Játszottam, oktattam, tudósítottam (New York, 1977)

Szereplő:

  1. Hogyan készül a "Nemzeti Sport"? (1927, rövid) - önmaga
  2. Pluhár házasságot közvetít (1939, reklám) - önmaga

Bemondó:

  1. Ezer Isten országa (1937, kultúrfilm)
  2. Budapest műemlékei (1939, rövid)
  3. Madonna a művészetben (1939, rövid)
  4. Labdarúgó világbajnokság 1938. (1938, rövid)
  5. Mágiától a bűvészetig (1941)
  6. Műszerrepülés (1943, rövid)

Forrás: Wikipédia ♦ FamilySearch (házassági)

Galéria