Eredeti neve: nagyiványi Fekete Zoltán Lajos Menyhért dr.
Szülei: dr. nagyiványi Fekete Gyula táblabíró, Ruprecht Ilona
Lakása: Budapest VIII. Reviczky u. 7. (-1912), IV. Kossuth Lajos u. 14. (1914), VIII. Eszterházy u. 3. (1919), VI. Nagymező u. 37. (1920-as évek), V. Veres Pálné u. 16. (-1931), VI. Jókai tér 1. (-1951)
1908-ig Enyingen élt, majd zsablyai királyi járásbírósági jegyző lett. Ezután Besztercebányán, 1911-től Gyöngyösön működött. 1911 decemberében költözött Budapestre és ügyvédi irodát nyitott, majd 1914-től a francia idegenlégió katonája. Az I. világháborúban az osztrák-magyar hadseregben harcolt és orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban hazaszökött. 1919-ben Ágoston Péter külügyi népbiztoshelyettes titkára volt. 1923-tól a budapesti királyi törvényszék tolmácsa, emellett ügyvédi irodát üzemeltetett. A húszas évek végén külföldre távozott, beutazta a Közel-Keletet, Iránt és a Szovjetúniót. Előbb a szovjet nemzeti bank külföldi levelezési osztályának tisztviselője volt, majd a külföldi kulturális kapcsolatok osztályán dolgozott. 1930-ban hazatért, majd sikkasztás vádjával letartóztatták, egy ideig a lipótmezei elmegyógyintézetben kezelték.
A harmincas években több egzotikus regényt (Istenek völgye, Moszkvai lányok, Párbaj Keleten) és elbeszélést írt. Sárga kaszinó c. regényét filmre is átdolgozta. 1945-től a Szabad Nép, illetve a Képes Figyelő munkatársa volt.
Első felesége egy földbirtokos lánya, akitől gyermekei: László és Zoltán (sz. 1914.). Második felesége Kunos Ibolya, akit 1919. április 22-én vett feleségül és akitől 1921-ben elvált. Tőle egy fia született. Harmadik egy panziótulajdonos, akivel két hét után házasságát felbontotta. Negyedik felesége Reisz Ilona, az ötödik Barthal Mária volt. Egyik felesége Weisz Piros volt, akit 1923. május 19-én vett feleségül és akitől a következő évben elvált. Nevét hivatalosan 1913-ban változtatta „Nagyiványi”-ra.
Író:
- Sárga kaszinó (1943)
Forgatókönyvíró:
- Gorodi fogoly (1940)
- Férfihűség (1942, Daróczy Józseffel és Rodriguez Endrével)
- Sárga kaszinó (1943, Lajthay Károllyal)
Meg nem valósult forgatókönyvei:
- Becsületszó (194?)
- Egyszeregy (194?)
Önéletrajzi könyve: Az idegenlégiótól a Szovjetunióig, Révai Kiadó 1935.
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Budapesti Közlöny 1913/131. ♦ Budapesti Közlöny 1923/90. ♦ Pesti Napló 1931/256. ♦ Pesti Napló 1932/290. ♦ Familysearch (házassági 1919 1923 halotti)