Kézdi Kovács Antal

Király Ernő

Kino-Riport filmgyár
filmgyár, játékfilm, dokumentumfilm, filmhíradó gyártás, külföldi filmek magyar feliratozása, forgalmazás

1913-1916Kino-Riport műterme 1915-ben és 1916-ban

Név: Fröhlich János és Fodor Aladár Kino-Riport-ja
Alapítók: Fröhlich János, Fodor Aladár
Társtag: Vajda József
Igazgatók: Kanitz Géza, Gál Ernő
Műszaki vezető: Wastl Béla fényképész
Iroda: Budapest, V. ker., Mérleg utca 2. sz.
Műterem: Sziget-utca és Pannónia-utca sarkán
Főrendező: Illés Jenő
Rendező és dramaturg: Kertész Mihály
Operatőr: Bécsi József

1917-1918

Név: Kino-Riport Filmgyár és Filmvállalat Fodor és Vajda
Tulajdonosok: Fodor Aladár, Vajda József

1921-1926

Név: Fröhlich János és Balla Jenő Kino-Riportja (a magyar királyi államrendőrség félhivatalosa)
Tulajdonosok: Fröhlich János, Balla Jenő
Székhely: VI., Andrássy-ut 29. / Főkapitányság, V, Zrinyi utcza 2.
Operatőrök: Karbán József és Faragó László
Tevékenység: Filmkészítés, filmeladás, filmkölcsönzés, reklámvetités.

 

Kezdetek

Kino-Riport filmhíradó emblémájaA Kino-Riport 1913 őszén Fröhlich János, az „Újság” rendőri tudósítója és Fodor Aladár, a „Pesti Napló” rendőri rovatvezetője alapította. A vállalat megalakulásáról a „Pesti Napló” számol be 1913. november 15-én: „Kino-Riport címmel Fröhlich János és Fodor Aladár újságírók mozi-revüt alapítottak, amely, külföldi film-újságok módjára, heti aktualitásokat visz vászonra.” A cég hivatalos bejegyzése Fröhlich János és Fodor Aladár Kino-Riport-janéven több mint fél év múlva, a Budapesti Törvényszék 1914. július 17.-i 105267. sz. 14191/1 határozatával történt meg. A cég társtagja volt Fröhlich János és Fodor Aladár mellett Vajda József szabadkai lakos is, aki feltehetőleg nagyobb tőkével támogatta a működést, mivel a határozatban kikötötték, hogy a céges iratokon szükséges két aláírás közül az egyik mindenkor az övé legyen. A laboratóriumuk, melyet eredetileg a Hunnia Biográf társaság rendezett be 1912 óta a Gresham-palotában működött, a Ferenc József rakpart és a Mérleg utca sarkán. Hivatalos helye a Mérleg utca 2. volt. Az egész félemelet a Kino Riporté volt, közvetlenül a Gresham-kávéház fölött.   A Hunnia már 1912 végén és 1913 elején leállt, rövid intervallum után a Projektograph bérelte, majd 1915 őszén az akkor már virágzó Kino Riport vette bérbe. Itt dolgozták a gyár játékfilmjeit, híradóit, riportfilmjeit, sőt dolgoztak a Janovics Jenő kolozsvári stúdiójának és egy ideig az Uherék részére is.
A Kino-Riport első, ma már nem létező számának tartalmából a Pesti Napló az alábbiakat emeli ki: Margitszigeti kártya klub, A nagybeteg Kossuth Ferenc, Härtl Lujza zenekara, A kémek, A megkötözött Kino-Riport című felvételek és egyéb apróságok.” Ezzel a Kino-Riport a napi események első film-krónikása lett. A megkötözött Kino-Riport című felvétel utal arra, hogy már az első szám elkészítése nehézségekbe ütközött, ugyanis Fodor Aladárt, aki 1913. november 6-án a parlament előtt a távozó miniszterekről filmfelvételt akart készíteni a Kino-Riport számára, az ügyeletes rendőrfelügyelő megkötözve vitette be a rendőrkapitányságra. A Budapesti Hírlap így számol be az esetről: „Ma délután két óra tájban kínos botrány történt a parlament előtt. Fodor Aladár újságíró a miniszteri lejáró ajtaja előtt a Kinoriport-vállalata számára mozifölvételt akart készíteni a távozó miniszterekről. Jánossy Béla ügyeletes rendőrfelügyelő megtiltotta Fodornak a fotográfozást. Az újságíró jogára való hivatkozással kijelentette, hogy a fényképezést folytatja, mert erre neki engedelme van. Fodor Aladár és a rendőrfelügyelő között szóváltás támadt, amelyet Jánossy eléggé el nem ítélhetően és minden jogos ok fönforgása nélkül azzal fejezett be, hogy az újságírót megkötöztette és rendőrökkel bekísértette az ötödik kerületi kapitányságra. A megkötözött újságíró a kapitányság kapujában véletlenül találkozott Marinovich Jenő dr. rendőrtanácsossal, a bűnügyi osztály vezetőjével, aki az újságírót nyomban megszabadította kötelékeitől és elrendelte azonnal való szabadon bocsátását. Fodor Aladár ezután kocsira ült, behajtatott a főkapitányságra, ahol Peregriny Sándor ügyeletes rendőrtanácsos előtt följelentést tett Jánossy Béla rendőrfelügyelő ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. Fodorral, valamint a társaságában volt Sterk (Szőnyi) Lajos mozi-operatőrrel jegyzőkönyvet vettek föl s az eset többi tanúit holnapra megidézték a főkapitányságra. Az esetről nyomban értesítették Boda Dezső dr. főkapitányt is, aki elítélően nyilatkozott Jánossy eljárásáról és elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot…”
A Kino-Riport filmhíradó számai közül sajnos csak egy, az 1914. május 1-én megjelent szám maradt fenn. Részlet a fennmaradt híradóból:

Az elveszett számok tartalmának rekonstruálása elég reménytelen, mivel a napilapok moziműsorában csak egy-két eseményt emelnek ki, s hozzáteszik, hogy és más aktualitások. (Néhány kiemelt híradóesemény 1914-ből: Pankhurst Sylvia angol szufrazsett Budapesten, Ferenc Ferdinánd trónörökös Budapesten, Haláltánc a levegőben, Báró Pasquier csodás produkciói, A Hegedűs jubileum, Május elseje a fővárosban, Jelenetek a gyermeknapról, Sárvári ünnepély, József királyi herceg szemléje a cserkész-csapatok fölött, Iskolás gyermekek majálisjátéka a Szemere-utcai iskolában, Angolok a FTC ellen). A cég korábban rendőri riporterként működő tulajdonosai, filmhíradásaikban is nagy figyelmet szenteltek a bűnügyeknek, híradóikban és külön dokumentumfilmekben is foglalkoztak a magyar közvéleményt megrázó bűnesetekkel. Az egész országot bejárta 1914 januárjában A budai szenzációs rablógyilkosság című filmjük, mely a pesti éjszakai élet egyik ismert alakja, Mágnás Elza meggyilkolásának körülményeit mutatta be. A filmen látható volt az áldozat, a tettesek, a nyomozók, a nyomravezető, az elrabolt ékszerek, és a temetés, melyen 20000 ember vett részt, s mely után néhány órával már 15 mozi játszotta a filmet. Egy hónappal később, 1914. februárjában a hajdudorogi görög katolikus egyházmegye első püspöke, Miklóssy István ellen elkövetett bombamerénylet részleteiről, a merénylet áldozatainak (a püspök három munkatársának) temetéséről készített filmet a vállalat, melyet Debreceni pokolgépes merénylet címen mutattak be országszerte. 1914. június 9-én jelentek meg a mozikban a nagyhöflányi kettős gyilkosság helyszínén készült Kino-Riport felvételek: A nagyhöflányi fenevad vérengzése, Embervadászat Sopron megyében.
A háború kitörése után Fodor Aladár és Fröhlich János a harcterekre kiküldött filmriporterekként működtek, s a Kino-Riport filmhíradóiban előtérbe kerültek a harctéri beszámolók. (Riportok a világháborúból: Fölvételek az összes harcterekről,  Az oroszok kiűzése Máramarosból, Diadalmas előnyomulásunk Szerbiában, A németek harcai Orosz-Lengyelországban,  Az oroszok kiverése a Zemplénből stb.) A Kino-Riport rendszeresen megbízásokat kapott a hadseregtől egy-egy hadművelet megörökítésére. 1914 decemberében Militarkommando filmet rendelt a Kino-Riporttól a magyar katonák belgrádi bevonulásáról, a felkérésre Fröhlich János két operatőrrel a helyszínre utazott. 1915 júniusában Budapest székesfőváros tanácsának utasítására készítettek felvételt a 200000 résztvevős körmenetről, Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért címmel, melynek kópiája fennmaradt és látható az European Film Getaway honlapján.

Illés Jenő, a Berlinből katonakötelezettség miatt hazatért és az orosz frontra vezényelt filmrendező és Fröhlich 1915 júniusában 1200 méteres filmet készített a Galiciai hadjáratról, Hőseink diadalútja Galíciában címmel.  Szintén a katonai hatóság megbízásából készült felvétel az 1915. október negyedikén tartott nagyszabású harcászati gyakorlatról, mely A harcászati mutatványok címmel került a mozikba. 1915. október 26-án mutatták be a Csonka és béna katonák között című Kino-Riport filmet, melynek felvételei Pozsonyi úti kórházban és a Révész utcai hadikórházban készültek. A Vértes Ágost főhadnagy által írt történet arról szól, hogy a háborúban megrokkant, megcsonkított és béna katonák hogyan térnek vissza az életbe és a társadalomba. A filmet Illés Jenő rendezte.

Fénykor

A Kino-Riport amellett, hogy éveken át hű tükre volt a Magyarországon és a harctereken zajló eseményeknek, a játékfilmgyártásban is szerepet vállalt. A Hunnia Biográf műtermét vették használatba. A Sziget-utca és a Pannónia-utca sarkán levő óriási üvegházat berendezték, 1915-ben megnagyobbították a laboratóriumukat, megvásárolták és felszerelték a Wiener-Burgfilm-Fabrik egész gyári berendezését, s ilyenformán a Kino-Riport technikailag tökéletesen megfelelt a kor követelményeinek és a magyar filmipar fellendülésének fontos tényezője lett. Rövid és hosszú játékfilmeket, filmszkeccseket gyártottak. A vállalat főrendezője Illés Jenő a korábban említett háborús dokumentumfilmek mellett kilenc játékfilmet készített, s a kéziratok szcenírozása, a darabok rendezése mellett filmjeinek gyakran operatőre is volt. Magyarországon készült filmjei közül legnevezetesebb az úttörő jelentőségű János Vitéz /1916/, melynek sikerével az egyik legnagyobb és leproduktívabb magyar filmgyár, a Star megalapításának feltételeit teremtette meg. Budapesti működése során több filmszínész tehetséget fedezett fel, így Lenkeffy Icát, Deésy Alfrédot, Kertész Dezsőt, Hollay Kamillát. A Kino-Riport másik rendezője Kertész Mihály a Kino-Riportnál töltött időszak alatt készült színvonalas irodalmi adaptációival a szakmában nagy presztízsre, a közönség körében nagy népszerűségre tett szert. (A farkas, A doktor úr, Ezüst kecske stb.) A később világhírűvé vált filmrendező magyarországi pályája a Kino-Riport megszűnése után, annak technikai apparátusát és műtermét átvevő Phönix filmgyárnál teljesedett ki.
A Kino-Riport saját filmek gyártása mellett más filmgyártók filmjeinek technikai kivitelezését is vállalta. A Kino-Riport műtermében és laboratóriumában készíttette el filmjeit a Schwarzenberg és Társa cég, de a Kino-Riport műhelyéből kerültek piacra a Proja filmek is. 1915 nyarán 11 Proja film kópiája készült a Kino-Riport laboratóriumában. A börzekirály bemutatója alkalmából a Budapesti Hírlap nem a filmről ír, hanem a Kino-Riportnak ezt a sokoldalú és színvonalas tevékenységét méltatja: "A külső jelek szerint nagy erő és nagy tőke kellett ahhoz, hogy olyan filmgyár keletkezhessen nálunk, amely a Börzekirályhoz hasonló nagy film-teknikai föladatokat oly felsőségesen és oly bravúrral tudja megoldani. S a mikor az új film márkáját nézzük, ezt a kitűnően csengő fölírást látjuk rajta: Kinoriport. S eszünkbe ötlik, hogy ugyanezt a jelzést láttuk legutóbb a Tetemrehívás képei alatt is, amelyet joggal a magyar filmek remekművének nevezhetünk. S ha tovább keresünk a gondolat reflektorával, mindig csak az az idegen hangzású, de színmagyar elnevezés jut eszünkbe: ezt láttuk minden hatalmas és emlékezetes filmen, amely itt termett Magyarországon. A Kinoriport műve volt a Tolonc, az első rendkívüli sikerű magyar film; a Kinoriport műve volt a hadijátékok bámulatos filmje: a Kinoriport volt az eleven naplója a trónörököspárnak, amikor itt járt-kelt közöttünk s a Kinoriport készítette azt a megrázóan nagyszerű filmet, amely a háború rokkantjainak irtózatos sorsát, majd lassú újraszületését hozza elénk. De mindezzel még csak töredékesen sem mondottuk el, hogy mit dolgozik és alkot ez a fürge, de tökéletes vállalat. Hiszen egyik igazgatója, Fodor Aladár talán a legjelesebb hadi-kinematográfus, akinek filmjei majd a messze jövő haditudományában is értékes helyet kapnak." (Budapesti Hírlap 1915. november 16.) Filmgyártás, kópiagyártás mellett a Kino-Riport készítette számos külföldi film magyar inzertjeit. Megnagyobbított laboratóriumukban napi ötezer métert tudtak kopírozni, kb. ugyanennyi címbeírást készíteni. Mindent összevéve a Kino-Riport ilyen formán a napi eseményeket, majd a harctéri eseményeket megörökítő filmhíradók népszerű készítőjéből komoly filmgyárrá fejlődött, mely kulcsszerepet játszott a magyar filmgyártásban. A virágzó nagyüzembe apróhirdetéssel keresték a tanoncokat.

apróhirdetés

Itt tanonckodott többek között a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő operatőre, Eiben István is. Tizennégyéves korában került a Kino-Riporthoz, ahol kezdetben filmfeliratokat fényképezett.
A gyár presztízse szakmai körökben is egyre nőtt, ennek egyik fontos bizonyítéka, hogy az Uher filmgyár mellett a Kino-Riportot bízták meg IV. Károly koronázásának filmen való megörökítésével. A Kino Riport és az Uher filmgyár megbízásából nyolc operatőr készítette a felvételeket, melyek már másnap megjelentek a budapesti mozikban. (A felvételek ma is léteznek és láthatók az European Film Gateway honlapján.

Hanyatlás és megszűnés

Fröhlich János 1916. november 15-i hatállyal kilépett a cégből, Fodor Aladár és Vajda József maradtak a társtulajdonosok. (Fröhlich kilépésének okát nem sikerült kideríteni.) Ettől kezdve a cég hivatalos neve: Kino-Riport Filmgyár és Filmvállalat Fodor és Vajda. Ezt követően a vállalat tevékenysége egyre jobban beszűkült. A Pesti Hírlap 1917 márciusi számában megjelent egy rövid hír egy új filmgyár részvénytársaság alakulásáról: „A Projectograph és a Kinoriport elhatározta, hogy részvénytársasági alapon filmgyárat létesít. A szervezés munkája annyira előrehaladt, hogy legközelebb már működését is megkezdi az új magyar filmgyár.” Az új filmgyár nevét nem említik, de valószínüleg a Phönix részvénytársaság megalapításáról lehetett szó, mely 1917 április 6-án tartotta alakuló közgyűlését. A cég alapítói között azonban a Budapesti Törvényszék 1918. január 23. Cg. 7090/3. 15364/1 sz. bejegyzésében csak Ungerleider Mór, Roboz Imre és Weitzenfeld Lajos neve szerepel, akik a Projectograph emberei voltak, a Kino-Riport tulajdonosai végül nem vettek részt az alapításban. Mivel a Phönix filmgyár működését a Kino-Riport technikai apparátusával, valamint a Sziget utca és Pannónia utca sarján álló műteremben kezdte meg. Valószínű, hogy a Projectograph megvásárolta ezeket. Ezt követően a Fodor Aladár és Vajda József által vezetett Kino-Riport tevékenysége tovább hanyatlott és 1918 tavaszán megszűnt. A Budapesti Törvényszék 1918. május 25-i Cg. 4660/5. 14191/3 határozata kimondja, hogy a Kino-Riport Filmgyár és Filmvállalat Fodor és Vajda felszámolás alatt áll. Ezzel a Kino-Riport sikeres első időszaka lezárult, néhány hónappal ezután az egyik alapítója, Fodor Aladár tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Második nekifutás

A Kino-Riportot a húszas évek elején Fröhlich János élesztette újra, társa Balla Jenő újságíró volt. Filmfelvételeket készítettek a Magyarországon történt érdekesebb eseményekről, jótékonysági rendezvényekről, a rendőrség munkájáról. Filmriportjaik megjelenése azonban ekkor már nem volt rendszeres, és játékfilmeket sem gyártottak, mivel már nem volt saját műtermük, s ha mégis szükség volt belső felvételekre, azt a Corvin filmgyár vagy a Phönix filmgyár műtermében forgatták.  A lecsökkent bevételeiket reklámtevékenységgel igyekeztek pótolni. E téren érdekes vállalkozásuk volt józsefvárosi utcai vetítés, melyről a Szózat című lap 1922. április 22-i száma így számol be: „Ingyenmozi Budapest utcáin. Két nap óta hatalmas tömegeik lepik el a József-körút és Üllői ut sarkán levő útszakaszt az esti alkonyat beálltával és éjfélig zajos az élet a Józsefvárosban. A sokadalomnak és a vigasságnak az oka az, hogy a volt Gschwindt-gyár telkén ingyenmozi működik. Fröhlich János és Balla Jenő Kino-Riportja amerikai stílusú ötlettel lepte meg Budapest közönségét. Három emelet magasságba felnyúló hatalmas vetítő felületet állított föl, amely a József-köruton, az Üllői-uton és a Ferenc-körúton végig látható. Erre a vetítő felületre naponta 5 film darabot, tehát többet, mint egy teljes moziműsort vetítenek a közönség nagy örömére. Két nappal ezelőtt teljes csendben kezdte meg működését az ingyenmozi és máris egész város erről a szenzációról beszél. A főváros minden részéből zsúfolt villamosok viszik a József-körutra az érdeklődő emberek sokaságát, amely a műsor levetítése után legnagyobb megelégedéssel távozik az ingyenmozi nézőtéréről. A Kino-Riport ingyenmozijának üzemi költségét reklámvetitések jövedelméből fedezi és máris megállapítható, hogy a kereskedelem és ipar fölfedezte ennek a reklámnak példátlan nagy jelentőségéi. Az ingyenmozira hirdetéseket, álló és mozgó reklám-vetitéseket fölvesz a Kino-Riport hirdető-osztálya. (VII., Dohány-utca 15. félemelet.)”
Kedvezően érintette a vállalatot a közoktatási miniszter rendelete, melynek értelmében az 1923-ban készített Egy nap a Mosonyi-utcai rendőrlaktanyában című filmjüket az ország valamennyi mozijában kötelező volt bemutatni. A külföldön (Braziliában és az Egyesült Államokban) élő magyarok anyagi támogatásával készült el Budapest filmjük, mely a város szépségeit mutatta be. A Balaton népszerűsítésére készítették el Siófok és környéke című filmet.  Technikailag legérdekesebb felvételük: az „Ejtőernyőugrás 2000 méter magasból a hadigondozottak repülőnapján", melyben Korányi Zoltán ejtőernyős ugrását egy másik repülőgépről filmezték le a Kino-Riport operatőrei: Karbán József és Faragó László. A film bevételeit a hadigondozottak javára ajánlották fel.
Magyar Film Iroda Rt. által 1924-ben megindított rendszeres filmhíradógyártás végleg háttérbe szorította a Kino-Riportot.  Balla Jenő 1926 nyarán anyagi nehézségei miatt öngyilkos lett. Frőhlich János még ugyanezen a nyáron egy aprónak tűnő, de végzetes kimenetelű baleset következtében meghalt. Ezzel a Kino-Riport második korszaka is véget ért.
1927-től létezett egy hasonló nevű vállalat, a Kinoriport (egybeírva, székhelye: Podmaniczky u. 41.), mely sportfilmeket készített és ezeket középfokú tanintézetekben mutatta be. Feltehetőleg ennek a nevén kívül nem volt már semmi köze Fröhlich és Fodor cégéhez.

Kino-Riport filmjei 

1913

  • Kino-Riport filmhíradó: Margitszigeti kártya klub, A nagybeteg Kossuth Ferenc, Härtl Lujza zenekara, A kémek, A megkötözött Kino-Riport
  • 1914
  • A 300 éves ember
  • A budai szenzációs rablógyilkosság
  • A hercegnő pongyolája (szkeccs)
  • A nagyhöflányi fenevad vérengzése. Embervadászat Sopron megyében.
  • Alagi lóversenyek
  • Böském
  • Feleségem, a hű asszony (operett szkeccs)
  • Ferenc Ferdinánd trónörökös Budapesten: a delegációk megnyitása
  • Fikszírozzák a feleségem (szkeccs)
  • Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből)
  • Kino-Riport híradó: A sárvári ünnepély. Lajos bajor király ünnepeltetése. Gyimes doktor, a diplomás kassza- fúró stb. stb.
  • Kino-Riport híradó: A Tisza-Rakovszky-párbaj stb.
  • Kino-Riport híradó: Az erdélyi földgázégés pusztításai
  • Kino-Riport híradó: Hajdú főhadnagy temetése. — A debreceni dinamit merénylet stb.
  • Kino-Riport híradó: Haláltánc a levegőben. Báró Pasquier csodás produkciói.
    A Hegedüs-Jubileum. Május elseje a fővárosban,
  • Kino-Riport híradó: Jelenetek a gyermeknapról és egyéb érdekes aktualitások
  • Kino-Riport híradó: József kir. herceg szemléje a cserkész-csapatok fölött. Iskolás gyermekek majálisjátéka a Szemere-utcai iskolában. Angolok a FTC ellen és több aktuális fölvételek.
  • Kino-Riport híradó: Kossuth Ferenc halála, ravatalozása és temetése stb.
  • Kino-Riport híradó: Legújabb háborús képek. Az oroszok kiverése a Zemplénből.
  • Kino-Riport híradó: Pankhurst Sylvia az angol szuffrazsett vezér Budapesten.
    Nemzetközi football- mérkőzések stb. stb.
  • Kino-Riport híradó: Riportok a világháborúból Fölvételek az összes harcterekről. Az oroszok kiűzése Máramarosból.
  • Kino-Riport híradó: RiportoK a világháborúból Fölvételek az összes harcterekről. Diadalmas előnyomulásunk Szerbiában. A németek harcai Orosz-Lengyelországban.
  • Pufi a huszár
  • Pufi az aszfaltbetyár
  • Pufi cipőt vesz
  • Szerbia hadat üzen

1915

1916

1918

  • Sulamit (szkeccs)

1921

  • Az ördögárok titka
  • Kino Riport IV. Egy nap a rendőrszem életéből
  • Kino Riport V. A győri személyvonat katasztrófája
  • Páfrány-uti rablógyilkosság
  • Pillanatfelvételek a mult hét eseményeiből

1922

  • Árumintavásár megnyitása
  • Árvák imája
  • Főkapitányi beiktatás
  • Házassági évforduló

1923

  • Az 1923. évi Balaton-bajnokságok
  • Az 1923. évi honvédbajnokságok (Honvéd lovasmérkőzések)
  • Egy nap a Mosonyi-utcai laktanyában
  • Képek a Derby-ebkiállitásról
  • Lassított atlétikai felvételek

1924

  • A magyar vöröskeresztes ifjúság jumálisa
  • Az 1924. évi magyar athlétikai bajnokság
  • Ejtőernyőugrás 2000 méter magasból a hadigondozottak repülőnapján
  • Holzer Divat Journal
  • Lassított tennisfelvételek Kherling Béláról

1925

  • Budapest
  • Siófok és vidéke

Más filmgyártók Kino-Riport laboratóriumában készült filmjei:

1914

1915

1916

Más filmgyártók Kino-Riport műtermében forgatott filmjei:

  • A nagymama (1916)

 

Forrás: Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. ♦ Pesti Hírlap, 1915. november 15. ♦ Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961. In: Filmspirál 24.♦ Központi Értesítő, 1918/52