Kézdi Kovács Antal

Király Ernő

Kino-Riport filmgyár
filmgyár, játékfilm, dokumentumfilm, filmhíradó gyártás, külföldi filmek magyar feliratozása, forgalmazás

1913-1916Kino-Riport műterme 1915-ben és 1916-ban

Név: Fröhlich János és Fodor Aladár Kino-Riport-ja
Alapítók: Fröhlich János, Fodor Aladár
Társtag: Vajda József
Igazgatók: Kanitz Géza, Gál Ernő
Műszaki vezető: Wastl Béla fényképész
Iroda: Budapest, V. ker., Mérleg utca 2. sz.
Műterem: Sziget-utca és Pannónia-utca sarkán
Főrendező: Illés Jenő
Rendező és dramaturg: Kertész Mihály
Operatőr: Bécsi József

1917-1918

Név: Kino-Riport Filmgyár és Filmvállalat Fodor és Vajda
Tulajdonosok: Fodor Aladár, Vajda József

1921-1926

Név: Fröhlich János és Balla Jenő Kino-Riportja (a magyar királyi államrendőrség félhivatalosa)
Tulajdonosok: Fröhlich János, Balla Jenő
Székhely: VI., Andrássy-ut 29. / Főkapitányság, V, Zrinyi utcza 2.
Operatőrök: Karbán József és Faragó László
Tevékenység: Filmkészítés, filmeladás, filmkölcsönzés, reklámvetités.

 

Kezdetek

Kino-Riport filmhíradó emblémájaA Kino-Riport 1913 őszén Fröhlich János, az „Újság” rendőri tudósítója és Fodor Aladár, a „Pesti Napló” rendőri rovatvezetője alapította. A vállalat megalakulásáról a „Pesti Napló” számol be 1913. november 15-én: „Kino-Riport címmel Fröhlich János és Fodor Aladár újságírók mozi-revüt alapítottak, amely, külföldi film-újságok módjára, heti aktualitásokat visz vászonra.” A cég hivatalos bejegyzése Fröhlich János és Fodor Aladár Kino-Riport-janéven több mint fél év múlva, a Budapesti Törvényszék 1914. július 17.-i 105267. sz. 14191/1 határozatával történt meg. A cég társtagja volt Fröhlich János és Fodor Aladár mellett Vajda József szabadkai lakos is, aki feltehetőleg nagyobb tőkével támogatta a működést, mivel a határozatban kikötötték, hogy a céges iratokon szükséges két aláírás közül az egyik mindenkor az övé legyen. A laboratóriumuk, melyet eredetileg a Hunnia Biográf társaság rendezett be 1912 óta a Gresham-palotában működött, a Ferenc József rakpart és a Mérleg utca sarkán. Hivatalos helye a Mérleg utca 2. volt. Az egész félemelet a Kino Riporté volt, közvetlenül a Gresham-kávéház fölött.   A Hunnia már 1912 végén és 1913 elején leállt, rövid intervallum után a Projektograph bérelte, majd 1915 őszén az akkor már virágzó Kino Riport vette bérbe. Itt dolgozták a gyár játékfilmjeit, híradóit, riportfilmjeit, sőt dolgoztak a Janovics Jenő kolozsvári stúdiójának és egy ideig az Uherék részére is.
A Kino-Riport első, ma már nem létező számának tartalmából a Pesti Napló az alábbiakat emeli ki: Margitszigeti kártya klub, A nagybeteg Kossuth Ferenc, Härtl Lujza zenekara, A kémek, A megkötözött Kino-Riport című felvételek és egyéb apróságok.” Ezzel a Kino-Riport a napi események első film-krónikása lett. A megkötözött Kino-Riport című felvétel utal arra, hogy már az első szám elkészítése nehézségekbe ütközött, ugyanis Fodor Aladárt, aki 1913. november 6-án a parlament előtt a távozó miniszterekről filmfelvételt akart készíteni a Kino-Riport számára, az ügyeletes rendőrfelügyelő megkötözve vitette be a rendőrkapitányságra. A Budapesti Hírlap így számol be az esetről: „Ma délután két óra tájban kínos botrány történt a parlament előtt. Fodor Aladár újságíró a miniszteri lejáró ajtaja előtt a Kinoriport-vállalata számára mozifölvételt akart készíteni a távozó miniszterekről. Jánossy Béla ügyeletes rendőrfelügyelő megtiltotta Fodornak a fotográfozást. Az újságíró jogára való hivatkozással kijelentette, hogy a fényképezést folytatja, mert erre neki engedelme van. Fodor Aladár és a rendőrfelügyelő között szóváltás támadt, amelyet Jánossy eléggé el nem ítélhetően és minden jogos ok fönforgása nélkül azzal fejezett be, hogy az újságírót megkötöztette és rendőrökkel bekísértette az ötödik kerületi kapitányságra. A megkötözött újságíró a kapitányság kapujában véletlenül találkozott Marinovich Jenő dr. rendőrtanácsossal, a bűnügyi osztály vezetőjével, aki az újságírót nyomban megszabadította kötelékeitől és elrendelte azonnal való szabadon bocsátását. Fodor Aladár ezután kocsira ült, behajtatott a főkapitányságra, ahol Peregriny Sándor ügyeletes rendőrtanácsos előtt följelentést tett Jánossy Béla rendőrfelügyelő ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. Fodorral, valamint a társaságában volt Sterk (Szőnyi) Lajos mozi-operatőrrel jegyzőkönyvet vettek föl s az eset többi tanúit holnapra megidézték a főkapitányságra. Az esetről nyomban értesítették Boda Dezső dr. főkapitányt is, aki elítélően nyilatkozott Jánossy eljárásáról és elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot…”
A Kino-Riport filmhíradó számai közül sajnos csak egy, az 1914. május 1-én megjelent szám maradt fenn. Részlet a fennmaradt híradóból:

Az elveszett számok tartalmának rekonstruálása elég reménytelen, mivel a napilapok moziműsorában csak egy-két eseményt emelnek ki, s hozzáteszik, hogy és más aktualitások. (Néhány kiemelt híradóesemény 1914-ből: Pankhurst Sylvia angol szufrazsett Budapesten, Ferenc Ferdinánd trónörökös Budapesten, Haláltánc a levegőben, Báró Pasquier csodás produkciói, A Hegedűs jubileum, Május elseje a fővárosban, Jelenetek a gyermeknapról, Sárvári ünnepély, József királyi herceg szemléje a cserkész-csapatok fölött, Iskolás gyermekek majálisjátéka a Szemere-utcai iskolában, Angolok a FTC ellen). A cég korábban rendőri riporterként működő tulajdonosai, filmhíradásaikban is nagy figyelmet szenteltek a bűnügyeknek, híradóikban és külön dokumentumfilmekben is foglalkoztak a magyar közvéleményt megrázó bűnesetekkel. Az egész országot bejárta 1914 januárjában A budai szenzációs rablógyilkosság című filmjük, mely a pesti éjszakai élet egyik ismert alakja, Mágnás Elza meggyilkolásának körülményeit mutatta be. A filmen látható volt az áldozat, a tettesek, a nyomozók, a nyomravezető, az elrabolt ékszerek, és a temetés, melyen 20000 ember vett részt, s mely után néhány órával már 15 mozi játszotta a filmet. Egy hónappal később, 1914. februárjában a hajdudorogi görög katolikus egyházmegye első püspöke, Miklóssy István ellen elkövetett bombamerénylet részleteiről, a merénylet áldozatainak (a püspök három munkatársának) temetéséről készített filmet a vállalat, melyet Debreceni pokolgépes merénylet címen mutattak be országszerte. 1914. június 9-én jelentek meg a mozikban a nagyhöflányi kettős gyilkosság helyszínén készült Kino-Riport felvételek: A nagyhöflányi fenevad vérengzése, Embervadászat Sopron megyében.
A háború kitörése után Fodor Aladár és Fröhlich János a harcterekre kiküldött filmriporterekként működtek, s a Kino-Riport filmhíradóiban előtérbe kerültek a harctéri beszámolók. (Riportok a világháborúból: Fölvételek az összes harcterekről,  Az oroszok kiűzése Máramarosból, Diadalmas előnyomulásunk Szerbiában, A németek harcai Orosz-Lengyelországban,  Az oroszok kiverése a Zemplénből stb.) A Kino-Riport rendszeresen megbízásokat kapott a hadseregtől egy-egy hadművelet megörökítésére. 1914 decemberében Militarkommando filmet rendelt a Kino-Riporttól a magyar katonák belgrádi bevonulásáról, a felkérésre Fröhlich János két operatőrrel a helyszínre utazott. 1915 júniusában Budapest székesfőváros tanácsának utasítására készítettek felvételt a 200000 résztvevős körmenetről, Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért címmel, melynek kópiája fennmaradt és látható az European Film Getaway honlapján.

Illés Jenő, a Berlinből katonakötelezettség miatt hazatért és az orosz frontra vezényelt filmrendező és Fröhlich 1915 júniusában 1200 méteres filmet készített a Galiciai hadjáratról, Hőseink diadalútja Galíciában címmel.  Szintén a katonai hatóság megbízásából készült felvétel az 1915. október negyedikén tartott nagyszabású harcászati gyakorlatról, mely A harcászati mutatványok címmel került a mozikba. 1915. október 26-án mutatták be a Csonka és béna katonák között című Kino-Riport filmet, melynek felvételei Pozsonyi úti kórházban és a Révész utcai hadikórházban készültek. A Vértes Ágost főhadnagy által írt történet arról szól, hogy a háborúban megrokkant, megcsonkított és béna katonák hogyan térnek vissza az életbe és a társadalomba. A filmet Illés Jenő rendezte.

Fénykor

A Kino-Riport amellett, hogy éveken át hű tükre volt a Magyarországon és a harctereken zajló eseményeknek, a játékfilmgyártásban is szerepet vállalt. A Hunnia Biográf műtermét vették használatba. A Sziget-utca és a Pannónia-utca sarkán levő óriási üvegházat berendezték, 1915-ben megnagyobbították a laboratóriumukat, megvásárolták és felszerelték a Wiener-Burgfilm-Fabrik egész gyári berendezését, s ilyenformán a Kino-Riport technikailag tökéletesen megfelelt a kor követelményeinek és a magyar filmipar fellendülésének fontos tényezője lett. Rövid és hosszú játékfilmeket, filmszkeccseket gyártottak. A vállalat főrendezője Illés Jenő a korábban említett háborús dokumentumfilmek mellett kilenc játékfilmet készített, s a kéziratok szcenírozása, a darabok rendezése mellett filmjeinek gyakran operatőre is volt. Magyarországon készült filmjei közül legnevezetesebb az úttörő jelentőségű János Vitéz /1916/, melynek sikerével az egyik legnagyobb és leproduktívabb magyar filmgyár, a Star megalapításának feltételeit teremtette meg. Budapesti működése során több filmszínész tehetséget fedezett fel, így Lenkeffy Icát, Deésy Alfrédot, Kertész Dezsőt, Hollay Kamillát. A Kino-Riport másik rendezője Kertész Mihály a Kino-Riportnál töltött időszak alatt készült színvonalas irodalmi adaptációival a szakmában nagy presztízsre, a közönség körében nagy népszerűségre tett szert. (A farkas, A doktor úr, Ezüst kecske stb.) A később világhírűvé vált filmrendező magyarországi pályája a Kino-Riport megszűnése után, annak technikai apparátusát és műtermét átvevő Phönix filmgyárnál teljesedett ki.
A Kino-Riport saját filmek gyártása mellett más filmgyártók filmjeinek technikai kivitelezését is vállalta. A Kino-Riport műtermében és laboratóriumában készíttette el filmjeit a Schwarzenberg és Társa cég, de a Kino-Riport műhelyéből kerültek piacra a Proja filmek is. 1915 nyarán 11 Proja film kópiája készült a Kino-Riport laboratóriumában. A börzekirály bemutatója alkalmából a Budapesti Hírlap nem a filmről ír, hanem a Kino-Riportnak ezt a sokoldalú és színvonalas tevékenységét méltatja: "A külső jelek szerint nagy erő és nagy tőke kellett ahhoz, hogy olyan filmgyár keletkezhessen nálunk, amely a Börzekirályhoz hasonló nagy film-teknikai föladatokat oly felsőségesen és oly bravúrral tudja megoldani. S a mikor az új film márkáját nézzük, ezt a kitűnően csengő fölírást látjuk rajta: Kinoriport. S eszünkbe ötlik, hogy ugyanezt a jelzést láttuk legutóbb a Tetemrehívás képei alatt is, amelyet joggal a magyar filmek remekművének nevezhetünk. S ha tovább keresünk a gondolat reflektorával, mindig csak az az idegen hangzású, de színmagyar elnevezés jut eszünkbe: ezt láttuk minden hatalmas és emlékezetes filmen, amely itt termett Magyarországon. A Kinoriport műve volt a Tolonc, az első rendkívüli sikerű magyar film; a Kinoriport műve volt a hadijátékok bámulatos filmje: a Kinoriport volt az eleven naplója a trónörököspárnak, amikor itt járt-kelt közöttünk s a Kinoriport készítette azt a megrázóan nagyszerű filmet, amely a háború rokkantjainak irtózatos sorsát, majd lassú újraszületését hozza elénk. De mindezzel még csak töredékesen sem mondottuk el, hogy mit dolgozik és alkot ez a fürge, de tökéletes vállalat. Hiszen egyik igazgatója, Fodor Aladár talán a legjelesebb hadi-kinematográfus, akinek filmjei majd a messze jövő haditudományában is értékes helyet kapnak." (Budapesti Hírlap 1915. november 16.) Filmgyártás, kópiagyártás mellett a Kino-Riport készítette számos külföldi film magyar inzertjeit. Megnagyobbított laboratóriumukban napi ötezer métert tudtak kopírozni, kb. ugyanennyi címbeírást készíteni. Mindent összevéve a Kino-Riport ilyen formán a napi eseményeket, majd a harctéri eseményeket megörökítő filmhíradók népszerű készítőjéből komoly filmgyárrá fejlődött, mely kulcsszerepet játszott a magyar filmgyártásban. A virágzó nagyüzembe apróhirdetéssel keresték a tanoncokat.

apróhirdetés

Itt tanonckodott többek között a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő operatőre, Eiben István is. Tizennégyéves korában került a Kino-Riporthoz, ahol kezdetben filmfeliratokat fényképezett.
A gyár presztízse szakmai körökben is egyre nőtt, ennek egyik fontos bizonyítéka, hogy az Uher filmgyár mellett a Kino-Riportot bízták meg IV. Károly koronázásának filmen való megörökítésével. A Kino Riport és az Uher filmgyár megbízásából nyolc operatőr készítette a felvételeket, melyek már másnap megjelentek a budapesti mozikban. (A felvételek ma is léteznek és láthatók az European Film Gateway honlapján.

Hanyatlás és megszűnés

Fröhlich János 1916-ban megvált a cégtől, új vállalatának "Fröhlich János Film-Riportja" alakulását már márciusban bejelentette a Mozihét 1916/13. számában, de kilépését november 15-i hatállyal jegyezték be a Budapesti Törvényszéken. Fodor Aladár és Vajda József maradtak a társtulajdonosok. (Fröhlich kilépésének okát nem sikerült kideríteni.) Ettől kezdve a cég hivatalos neve: Kino-Riport Filmgyár és Filmvállalat Fodor és Vajda. Ezt követően a vállalat tevékenysége egyre jobban beszűkült. A Pesti Hírlap 1917 márciusi számában megjelent egy rövid hír egy új filmgyár részvénytársaság alakulásáról: „A Projectograph és a Kinoriport elhatározta, hogy részvénytársasági alapon filmgyárat létesít. A szervezés munkája annyira előrehaladt, hogy legközelebb már működését is megkezdi az új magyar filmgyár.” Az új filmgyár nevét nem említik, de valószínüleg a Phönix részvénytársaság megalapításáról lehetett szó, mely 1917 április 6-án tartotta alakuló közgyűlését. A cég alapítói között azonban a Budapesti Törvényszék 1918. január 23. Cg. 7090/3. 15364/1 sz. bejegyzésében csak Ungerleider Mór, Roboz Imre és Weitzenfeld Lajos neve szerepel, akik a Projectograph emberei voltak, a Kino-Riport tulajdonosai végül nem vettek részt az alapításban. Mivel a Phönix filmgyár működését a Kino-Riport technikai apparátusával, valamint a Sziget utca és Pannónia utca sarján álló műteremben kezdte meg. Valószínű, hogy a Projectograph megvásárolta ezeket. Ezt követően a Fodor Aladár és Vajda József által vezetett Kino-Riport tevékenysége tovább hanyatlott és 1918 tavaszán megszűnt. A Budapesti Törvényszék 1918. május 25-i Cg. 4660/5. 14191/3 határozata kimondja, hogy a Kino-Riport Filmgyár és Filmvállalat Fodor és Vajda felszámolás alatt áll. Ezzel a Kino-Riport sikeres első időszaka lezárult, néhány hónappal ezután az egyik alapítója, Fodor Aladár tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Második nekifutás

A Kino-Riportot a húszas évek elején Fröhlich János élesztette újra, társa Balla Jenő újságíró volt. Filmfelvételeket készítettek a Magyarországon történt érdekesebb eseményekről, jótékonysági rendezvényekről, a rendőrség munkájáról. Filmriportjaik megjelenése azonban ekkor már nem volt rendszeres, és játékfilmeket sem gyártottak, mivel már nem volt saját műtermük, s ha mégis szükség volt belső felvételekre, azt a Corvin filmgyár vagy a Phönix filmgyár műtermében forgatták.  A lecsökkent bevételeiket reklámtevékenységgel igyekeztek pótolni. E téren érdekes vállalkozásuk volt józsefvárosi utcai vetítés, melyről a Szózat című lap 1922. április 22-i száma így számol be: „Ingyenmozi Budapest utcáin. Két nap óta hatalmas tömegeik lepik el a József-körút és Üllői ut sarkán levő útszakaszt az esti alkonyat beálltával és éjfélig zajos az élet a Józsefvárosban. A sokadalomnak és a vigasságnak az oka az, hogy a volt Gschwindt-gyár telkén ingyenmozi működik. Fröhlich János és Balla Jenő Kino-Riportja amerikai stílusú ötlettel lepte meg Budapest közönségét. Három emelet magasságba felnyúló hatalmas vetítő felületet állított föl, amely a József-köruton, az Üllői-uton és a Ferenc-körúton végig látható. Erre a vetítő felületre naponta 5 film darabot, tehát többet, mint egy teljes moziműsort vetítenek a közönség nagy örömére. Két nappal ezelőtt teljes csendben kezdte meg működését az ingyenmozi és máris egész város erről a szenzációról beszél. A főváros minden részéből zsúfolt villamosok viszik a József-körutra az érdeklődő emberek sokaságát, amely a műsor levetítése után legnagyobb megelégedéssel távozik az ingyenmozi nézőtéréről. A Kino-Riport ingyenmozijának üzemi költségét reklámvetitések jövedelméből fedezi és máris megállapítható, hogy a kereskedelem és ipar fölfedezte ennek a reklámnak példátlan nagy jelentőségéi. Az ingyenmozira hirdetéseket, álló és mozgó reklám-vetitéseket fölvesz a Kino-Riport hirdető-osztálya. (VII., Dohány-utca 15. félemelet.)”
Kedvezően érintette a vállalatot a közoktatási miniszter rendelete, melynek értelmében az 1923-ban készített Egy nap a Mosonyi-utcai rendőrlaktanyában című filmjüket az ország valamennyi mozijában kötelező volt bemutatni. A külföldön (Braziliában és az Egyesült Államokban) élő magyarok anyagi támogatásával készült el Budapest filmjük, mely a város szépségeit mutatta be. A Balaton népszerűsítésére készítették el Siófok és környéke című filmet.  Technikailag legérdekesebb felvételük: az „Ejtőernyőugrás 2000 méter magasból a hadigondozottak repülőnapján", melyben Korányi Zoltán ejtőernyős ugrását egy másik repülőgépről filmezték le a Kino-Riport operatőrei: Karbán József és Faragó László. A film bevételeit a hadigondozottak javára ajánlották fel.
Magyar Film Iroda Rt. által 1924-ben megindított rendszeres filmhíradógyártás végleg háttérbe szorította a Kino-Riportot.  Balla Jenő 1926 nyarán anyagi nehézségei miatt öngyilkos lett. Frőhlich János még ugyanezen a nyáron egy aprónak tűnő, de végzetes kimenetelű baleset következtében meghalt. Ezzel a Kino-Riport második korszaka is véget ért.
1927-től létezett egy hasonló nevű vállalat, a Kinoriport (egybeírva, székhelye: Podmaniczky u. 41.), mely sportfilmeket készített és ezeket középfokú tanintézetekben mutatta be. Feltehetőleg ennek a nevén kívül nem volt már semmi köze Fröhlich és Fodor cégéhez.

Kino-Riport filmjei 

1913

  1. Kino-Riport filmhíradó: Margitszigeti kártya klub, A nagybeteg Kossuth Ferenc, Härtl Lujza zenekara, A kémek, A megkötözött Kino-Riport

 

1914

  1. A 300 éves ember
  2. A budai szenzációs rablógyilkosság
  3. A hercegnő pongyolája (szkeccs)
  4. A nagyhöflányi fenevad vérengzése (Embervadászat Sopron megyében)
  5. Böském
  6. Fikszírozzák a feleségem (szkeccs)
  7. Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből)
  8. Kino-Riport híradó: A sárvári ünnepély. Lajos bajor király ünnepeltetése. Gyimes doktor, a diplomás kassza- fúró stb. stb.
  9. Kino-Riport híradó: A Tisza-Rakovszky-párbaj stb.
  10. Kino-Riport híradó: Az erdélyi földgázégés pusztításai
  11. Kino-Riport híradó: Ferenc Ferdinánd trónörökös Budapesten: a delegációk megnyitása (1914. április 30. Mozgókép-Otthon)
  12. Kino-Riport híradó: Az alagi lóversenyek. stb. (1914. április 2. Mozgókép-Otthon)
  13. Kino-Riport híradó: Hajdú főhadnagy temetése. — A debreceni dinamit merénylet stb.
  14. Kino-Riport híradó: Haláltánc a levegőben. Báró Pasquier csodás produkciói.
    A Hegedüs-Jubileum. Május elseje a fővárosban,
  15. Kino-Riport híradó: Jelenetek a gyermeknapról és egyéb érdekes aktualitások
  16. Kino-Riport híradó: József kir. herceg szemléje a cserkész-csapatok fölött. Iskolás gyermekek majálisjátéka a Szemere-utcai iskolában. Angolok a FTC ellen és több aktuális fölvételek.
  17. Kino-Riport híradó: Kossuth Ferenc halála, ravatalozása és temetése stb.
  18. Kino-Riport híradó: Legújabb háborús képek. Az oroszok kiverése a Zemplénből.
  19. Kino-Riport híradó: Pankhurst Sylvia az angol szuffrazsett vezér Budapesten.
    Nemzetközi football- mérkőzések stb. stb.
  20. Kino-Riport híradó: Riportok a világháborúból Fölvételek az összes harcterekről. Az oroszok kiűzése Máramarosból.
  21. Kino-Riport híradó: RiportoK a világháborúból Fölvételek az összes harcterekről. Diadalmas előnyomulásunk Szerbiában. A németek harcai Orosz-Lengyelországban.
  22. Pufi, az aszfaltbetyár (rövid)
  23. Pufi cipőt próbál (rövid)
  24. Szerbia hadat üzen

1915

  1. Csonka és béna közötti
  2. A mi vörös ördögeink
  3. Egy hétig a trónörökös pár (Károly és Zita) kíséretében
  4. Gyöngyike hercegnő (szkeccs)
  5. Harcászati mutatványok / Harcszerű mutatványok és mérkőzések Budapesten
  6. Hőseink diadalútja Galíciában
  7. Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért
  8. Pardon, tévedtem!
  9. Szökik a nőm (szkeccs)

1916

  1. A doktor úr
  2. A farkas
  3. A fekete szivárvány
  4. A grófnő betörői
  5. A harctéri gyorssegélyszervezet elutazása
  6. A harctéri kiállítás megnyitása
  7. A könnyelmű asszony
  8. A világ csak hangulat
  9. Az ezüst kecske
  10. Fogat fogért (rövid)
  11. Három Csehov novella
  12. Házasság a Lipótvárosban
  13. IV. Károly Király és Zita királyné Őfelségeik megkoronázása Budapesten. 1916. évi deczember 30-án
  14. János vitéz
  15. Muki, a szoknyavadász  (rövid)
  16. Makkhetes
  17. Monna Vanna
  18. Szulamit

1918

  • Sulamit (szkeccs)
  1. 1921
  2. Az ördögárok titka
  3. Kino Riport IV. Egy nap a rendőrszem életéből
  4. Kino Riport V. A győri személyvonat katasztrófája
  5. Páfrány-uti rablógyilkosság
  6. Pillanatfelvételek a mult hét eseményeiből

1922

  1. Árumintavásár megnyitása
  2. Árvák imája
  3. Főkapitányi beiktatás
  4. Házassági évforduló

1923

  1. Az 1923. évi Balaton-bajnokságok
  2. Az 1923. évi honvédbajnokságok (Honvéd lovasmérkőzések)
  3. Egy nap a Mosonyi-utcai laktanyában
  4. Képek a Derby-ebkiállitásról
  5. Lassított atlétikai felvételek

1924

  1. A magyar vöröskeresztes ifjúság jumálisa
  2. Az 1924. évi magyar athlétikai bajnokság
  3. Ejtőernyőugrás 2000 méter magasból a hadigondozottak repülőnapján
  4. Holzer Divat Journal
  5. Lassított tennisfelvételek Kherling Béláról

1925

  1. Budapest
  2. Siófok és vidéke

Más filmgyártók Kino-Riport laboratóriumában készült filmjei:

1914

  1. A suszterherceg (Schwarzenberg és Társa)
  2. Goldstein Számi a házasságközvetítő (1914, szkeccs)
  3. A tolonc (Proja)
  4. Bánk bán (Proja)
  5. Kölcsönkért csecsemők (Proja)

1915

  1. A börzekirály (Proja)
  2. A kormányzó (Proja)
  3. Akit ketten szeretnek (Terrus)
  4. Cox és Box (Proja)
  5. Éjféli találkozás (Proja)
  6. Havasi Magdolna (Proja)
  7. Jó éjt, Muki (Proja)
  8. Leányfurfang (Proja)
  9. Liliomfi (Proja)
  10. Romlott emberek között (Schwarzenberg és társa)
  11. Tetemrehívás (Proja)

1916

  1. Az alvajáró (Proja)
  2. Jobb erkölcsöket (Schwarzenberg és társa)
  3. Az újszülött apa (Schwarzenberg és Társa)
  4. Vergődő szívek (Proja)

Más filmgyártók Kino-Riport műtermében forgatott filmjei:

  1. A nagymama (1916)

 

Forrás: Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. ♦ Pesti Hírlap, 1915. november 15. ♦ Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961. In: Filmspirál 24.♦ Központi Értesítő, 1918/52