Eredeti neve: Herzl Jenő
Szülei: Herzl Károly kereskedő, Reich Jozefa
Nagybátyja Herzl Tivadar újságíró
Díjai: Francia Becsületrend lovagja (1927), Kossuth-díj (1957)
Lakásai: Budapest XIII. Pozsonyi út 40. (1957)
A budapesti egyetem jogi karán tanult, de tanulmányait abbahagyva 1890-től újságírással foglalkozott. 1900-ban rövid ideig a Vígszínház titkára, 1915-1919 között dramaturgja. 1929-től a Belvárosi, 1932-től 1934-ig a Magyar Színház vezetője. 1916-1930 között a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, 1918-tól 1939-ig az Athenaeum Könyvkiadó igazgatója. Számos színdarabot írt, legsikeresebb A néma levente c. mesejátéka volt. 1933-tól a City Film Rt. alelnöke.
Mindhárom felesége színésznő volt: az első Hausz (Hans) Valéria, akit 1903. augusztus 3-án vett el és akitől 1917-ben elvált. A második Gombaszögi Frida, a harmadik Gács (Fröhlich) Lilla, akit 1923-ban vett feleségül.
1937-ben A 111-es c. regényét filmre is átírta. Ő találta ki a „mozi” kifejezést.
Forgatökönyvíró:
- Bernáték kikocsiznak (1912, rövid)
- A 111-es (1919)
- A 111-es (1937)
Dalszövegíró:
- János vitéz (1938)
Róla megjelent: Hegedűs Géza: Heltai Jenő (Arcok és vallomások). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, [1971.]
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1903 halotti)