Amatőr Mozgófényképezök Egyesülete / Magyar Amatőrfilm Szövetség
Amatőrfilm Szövetség

Amatőr Mozgófényképezök Egyesülete (1931. március - 1938. március)
Budapest VIII. Horánszky utca 16. II. emelet (1932. október 1 - 1934. február 1.)
Budapest VIII., Rákóczi-út 19. félemelet 16. (1934. február 1. - 1938. március)
Magyar Amatőrfilm Szövetség (1938. március -1944. vége)
Budapest VIII., Rákóczi-út 19. félemelet 16. (1938. március - 1940. október)
Budapest, II,. Margit-rakpart 44. Telefon: 155-376. (1940. október - 1944 vége)

Védnökök: dr Vargha Imre a Legfőbb Állami Számvevőség elnöke (1942), báró Wlassich Gyula államtitkár (1942), dr. Homonnay Tivadar főpolgármester (1942), Szendy Károly polgármester (1942)
Elnök: Dr. László Sándor (1936-1937), dr. Gimesi Nándor egyetemi tanár (1931-1939), Pfeiffer Gyula udavri tanácsos, nyugalmazott helyettes államtitkár (1938-1943),
Társelnök: dr. Balázsy Ferenc miniszteri tanácsos (1942-1943)
Ügyvezető elnök: Dr. László Sándor (1935-1937), Pfeiffer Gyula (1937-1938), vitéz Tornyos Ödön (1938-1940), dr. Berczelly László (1941-1942), Popelka Tamás (1943)
Alelnökök: Müller Albert (1935), Nagy Géza (1935-1937), dr. Berczelly László (1938-1940), Brendl István (1935-1940), Ozoray Vilmos (1939-1940), vitéz Tornyos Ödön (1936-1937), dr. Balázsy Ferenc (1941), Halter Jenő (1941), Marx Tibor (1941-1943), ifj. Brázay Zoltán (1942), Juhász Zoltán (1942), Scsigulinszky Károly (1943)
Ügyvezető igazgató: gróf Teleki Károly (1943)
Főtitkár: Scsigulinszky Károly (1935-1941), Vásárhelyi István (1942-1943)
Titkárok: Lénárd Endre (1935-1939), Dudás László (1935-1939), György László (1940), kövesdi Boér Gábor (1941), Hajdú Miklós (1941), ifj. Glaubek Rezső (1943)
Háznagy: Deutsch Richárd (1935-1938) Ruby Alfréd (1938-1939), Dudás László (1940-1941), vitéz gróf Teleki Károly (1942), Popelka Tamás (1942), Sebestyén Károly (1943)

31 lelkes amatőr összefogásával 1931. március 22-én az Oktogon téri Kovács kávéházban jött létre az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete (AME). Célja a mozgófényképezés és az ezzel kapcsolatos művészi és tudományos tevékenység fejlesztése és népszerűsítése volt az amatőrök körében. Az AME az Egyesült Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége az 1906-ban alakult Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége és az 1899-ben alakult Photo-Clubbal 1937-ben fúzióra lépett és létrehozta a Magyar Amatőrfilm Szövetséget (MAFSz), amely néven országos szövetségként megkezdte a vidék filmező társadalmának a Szövetségbe való beolvasztását. A magyar királyi belügyminiszter a Magyar Amatőrfilm Szövetség módosított alapszabályait a 182.431/1937. B. M. VII. a. számon láttamozta.

A Szövetségnek alapszabálya szerint bárki tagja lehetett, társadalmi állására való tekintet nélkül, egyetlen kikötés volt csupán, a büntetlen előélet. Budapesten körülbelül 1000 tagja volt, és ezenkívül Szegeden, Győrött, Szentesen, Kaposvárott, Miskolcon és Szekszárdon is voltak csoportjai. A Szövetség otthonában rendszeres összejöveteleken nyújtott alkalmat a filmezés minden problémájának alapos megvitatására. Elméleti és gyakorlati oktatóelőadásokat rendezett, amelyek a filmezés egész területét felölelték. Bemutatótermében minden amatőrfilmező levetíthette a filmjeit. A Szövetség hivatalos folyóirata 1931 őszétől évente tíz alkalommal jelent meg. 1935 végén a szövetség a lap finanszírozását nem tudta tovább vállalni, ezért annak pótlására Dr. Gyulai Ferenc fotoszakíró, a Fotoélet szerkesztője 1936-ban megindította az Amatőr filmélet című folyóiratot. 1937 és 1944 között a szövetség újra kiadta a lapot, ezúttal Pergő képek címmen. Állandó rovatai: Lapszemle, Könyvismertetés, Amatőr műhely, Gyári hírek, Filmversenyek, Témapályázat, stb. A szerkesztés munkáját a legjobb magyar filmamatőrök végezték, a lap szerkesztősége a Szövetség székházában volt. Főszerkesztője dr. Gimesi Nándor, felelős szerkesztője Dudás László, kiadója Scsigulinszki Károly volt.
Az Egyesület az első időkben albérlő volt egy Népszínház utcai hangstúdióban és a Danubius Mozgóképipari Rt. Erzsébet körút 44. szám alatti helyiségében. Első önálló klubhelyiségük a Horánszky utca 16-ban, majd a Rákóczi ut 19-ben, végül a Margit rakpart 44-ben volt.

A magyar amatőrmozgófényképezés az I. világháború idején kezdett kialakulni. Ekkor még a drága 35 mm-es normálfilmet használták az amatőrök. A 20-as években jelentek meg a középen perforált 9.5 mm-es filmhez szerkesztett felvevő- és vetítőgépek és majdnem egyidejűleg a 16 mm-es, két szélén perforált filmmel működő készülékek. A filmező amatőrök lassan-lassan egymásra találtak, tudásukat, tapasztalataikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátották és minden alkalmat megragadtak ismereteik gyarapítására. 

A kezdő amatőr természetszerűleg csak tájfelvételek és családi felvételek készítésével foglalkozott. A Szövetségbe tömörült amatőrfilmezők azonban megteremtették az amatőr játékfilm műfaját. Az Szövetség filmjeinek nagy részét az idegenforgalmi propaganda szolgálatába állította, amikor az európai városokról, egyes népek sajátos életéről, iparáról, sportjáról, népi játékairól készült filmtekercseket cserevetítéseken világszerte bemutatták, és ily módon Budapestre is tömegével érkeztek külföldi amatőrök munkái.

A MAFSz jól berendezett helyiségei rendelkezésére álltak minden magyar és külföldi vendég amatőr számára. Rendszeres összejöveteleiken alkalmat nyújtottak a filmezés minden problémájának alapos megvitatására, elméleti és gyakorlati oktatóelőadásokat rendeztek, amelyek a filmezés egész területét felölelték. Vendégelőadók is tartottak előadásokat, egy alaklommal pl. Karinthy Frigyest hallgathatták meg a Szövetség tagjai. Az előadások díjmentesek voltak és azokon vendégeket is szívesen látott az egyesület. Tökéletes vetítőfelszerelés állt rendelkezésre bármily méretű amatőr-keskenyfilm vetítésére. 1937. januárjában az egyesület saját Nizo vetítőgépet és 9,5 mm-es ARRI kopírgépet szerzett be.  Azok az amatőrök, akik nem rendelkeztek saját vetítőgéppel, az egyesületben vetíthették filmjeiket. A 130 fő befogadására képes nézőtértől elkülönített vetítőfülke és hangkeverő berendezés is rendelkezésre állt az előadások során, így a vetített képek zenei aláfestése is lehetséges volt. A Szövetség filmkamerákat is kölcsönzött azok számára, akik erre igényt tartottak. Jól felszerelt laboratóriumában a filmezéssel kapcsolatos minden munka elvégezhető volt a pozitív-negatív eljárástól, fordítós műveleteken, a trükk- és rajzfilm felvételen, a feliratkészítésen át a nagyítási eljárásokig. Saját műszerei és segédeszközei mind rendelkezésre álltak és alkalmat nyújtottak a búvárkodásra és alkotásra. Belső, műfényfelvételekhez teljes lámpaparkkal és segédeszközökkel állt az amatőrök rendelkezésére. A Szövetség kényelmes, ízléses társalgója a közösségi életet szolgálta, míg a filmek összeválogatásához, vágásához, feliratkészítéshez, átnézéséhez, technikai kísérletezésekhez külön munkaszoba állt az amatőrök rendelkezésére.

Könyvtárhelyiségében gazdag szakkönyvtár és folyóirattár állt az érdeklődők rendelkezésére, amelyben a legfontosabb külföldi kiadványok is megtalálhatók voltak. Gyűjteményében magyar, német, francia, angol, spanyol, holland, svéd, dán, portugál, jugoszláv, lengyel, holland és cseh nyelvű szaklapok gyarapították az amatőrök tudását és tájékoztatták őket a legújabb eredményekről. Saját filmtárát díjnyertes filmekkel állandóan gyarapította s ezekből oktatási céllal előadásokat, bemutatókat tartottak. 1941-ben magyar amatőr filmhíradó készítését is tervbe vették, amelynek anyagát Magyarország különböző vidékein működő amatőrfilmezők együttes munkája szolgáltatta volna. Csereakciói keretében az amatőrök hozzáférhettek olyan hazai és külföldi filmekhez is, melyeknek közvetlen felvételére nem nyílt alkalmuk.

Az egyesület tagjai a szokásos előadásokon és szakmai programokon kívül közös ún. "filmkirándulásokon" is részt vettek, ahol alkalmuk nyílt a tájfényképezés és témakeresés közö tanulmányozására is. Első autós kirándulásukat 1939. február 26-án vasárnap rendezték, útjuk az akkor visszacsatolt Felvidékre vezetett a Vác, Bánkfüred, Ipolyság, Párkány, Esztergom, Visegrád útvonalon.

Az egyesület tagjai házi, országos és nemzetközi versenyeken is részt vehettek, melyek közül sok műsorszám a Szövetség és startégiai partnere, a HAFA-cég eszköz- vagy pénzjutalmának köszönhetően jöhetett létre. Az első, háromnapos nemzetközi versenyt 1935 nyarán rendezték meg a Corso moziban, ahol a megnyitón forgatott felvételeket húsz perc múlva, frissen előhívva le is vetítették. 1941-ig különféle versenyeiken 500 különböző alkotást vetítettek, ami körülbelül 2 millió méter filmet jelentett. A Szövetség tagjai vették színes keskenyfilmre az 1938-as Eucharisztikus Kongresszust és a felvidéki, majd 1940-ben az erdélyi bevonulást megörökítő nagy sikerű dokumentumfilmeket. A Felvidék visszacsatolásáról készített film kedvéért Scsigulinkszy főtitkár a saját kocsiját is átalakíttatta, hogy a tetejéről is lehessen felvételeket készíteni. Nem egy beállítást még a professzionális MFI operatőrök is ezzel a kocsival készítettek. Észak felé menetelünk című riportfilmjük országos sikert aratott, kópiáit még külföldi társklubokban is nagy sikerrel vetíettték. A Szövetség 1940-ben az erdélyi bevonulás filmjének (Elhangzott a szó) ünnepélyes bemutatójával avatta fel új székházát. Az 1935-től kezdődően évenként megrendezett „Szent István-kupa“ nemzetek közötti versenyük világhírű volt a maga idején, arra minden nemzet szívesen küldte el filmjeit, megteremtve ezzel a külföldi amatőrökkel való személyes kapcsolatot és együttműködést. Az első versenyen 14 nemzet, 80 filmmel vett részt. Zsürizésre komoly szaktekintélyeket kértek fel, gimnázium igazgatókat, egyetemi tanárokat, vagy művészeket, mint Aba Novák Vilmos festőművész, Karinthy Frigyes és Babay József írók, Lohr Ferenc hangmérnök, Gaál Béla és Hamza D. Ákos filmrendezők, vagy Hegedűs Tibor főrendező.
Az Egyesület tagjai első ízben 1932-ben indultak egy-egy filmjükkel a bécsi és amszterdami nemzetközi fIlmversenyre, ahonnan egy első és egy hamradik dijat hoztak haza. A következő években is megtaláljuk a magyar amatőrfilmeket a külföldi nemzetközi versenyeken, ahol az erős konkurenciában is megállják helyüket és értékes díjakat hoznak haza Londonból, Bécsből, Párizsból, Berlinből, Zürichből és Stcrckholmból. A vezetőség filmkiviteli engedélyek megszerzésében, szükség esetén felmerülő cenzurális ügyekben is készséggel segítette tagjait. Hivatalos havilapja díjtalanul állt a tagok rendelkezésére. A Szövetség havi tagdíja egy mozijegy ára, 2 Pengő volt, vidéki tagoknak 1 Pengőt kellet fizetniük. Összejöveteleiket minden kedden és pénteken este 7 órától tartották saját székházukban, keddenként vetítésekkel és előadásokkal. 1939 júniusában, a szövetség önálló programmal szereplt az első ízben megrendezett Lillafüredi Nemzeti Filmhéten. A filmhét eseményeiről Dudás László 16 mm-es színes riportfilmet készített, Színes Budapest című filmjével pedig kultuszminisztériumi díjat nyert.

1938-ban súlyos veszteség érte a szövetséget Zombory Vilmos, az egyik legígéretesebb filmkészítő tragikus halálával. Emlékére alapították a "Zombory emlékversenyt". Ebben az évben az AME átalakul Magyar Amatőrfilm Szövetséggé (MAFSZ) beszervezve és irányítása alá vonva a vidéki filmamatőr csoportokat. A szövetség időközben kiépítette nemzetközi kapcsolatait Amszterdam, Párizs, Berlin, London, Bombay, Kairo, New York, Buenos Aires, Prága, Varsó, Tokio, Zágráb, Zürich, Stockholm, Bécs és más városok amatőrfilm klubjaival, amelyeken keresztül filmcserével sokoldalú és eredményes kulturmunkát fejtett ki. A szövetség életében az 1939. május 12-i IX. évi rendes közgyűlés fordulópontot jelentett, amikor a tisztújítás során a választmány a vezetőségből eltávolította a zsidó származású alkotókat. Olyan nagynevű alapító tagokat töröltek ekkor a névsorból, mint Deutsch Richárd. Az egyesület tagösszetétele ettől kezdve folyamatosan változott, fogytak, majd végleg eltűntek a méltó örökséget hátra hagyó amatőrfilmesek, helyettük pedig egyre inkább előtérbe kerültek a nagy politikai befolyással bíró potentárok. 1942-ben bevezették az addig nem létező védnöki tisztséget, amelyre olyan politikai erővel bíró figurákat kértek fel, mint a Legfőbb Állami Számvevőség elnökét, dr. Vargha Imrét, a filmügyekkel és filmcenzúrával már évtizedek  óta foglalatoskodó báró Wlassich Gyula államtitkárt, dr. Homonnay Tivadar főpolgármestert, és Szendy Károly polgármestert. Az 1939-ben "örökös alapító elnöki" címmel elbocsátott dr. Gimesi Nándor neve a későbbiekben már nemigen szerepelt a hivatalos dokumentumokban. 1943-ban az egyesület elnöki tisztje betöltetlen maradt, csupán társelnökként dr. Balázsy Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos maradt meg a poszton.

Budapest ostroma után csodálatos módon épen maradt a székház, amelyet később a Szociáldemokrata Párt számára utalták ki. A gondatlan kezelés következtében elkallódott a szövetség 1500 kötetes pótolhatatlan szakkönyvtára, több száz darabos, filmzenéhez felhasználásul szolgáló zene- és zörejlemez gyűjteménye, teljes technikai felszerelése (háromtányéros keverő-, erősítő asztal, felvevő és vetítőgépek stb.). A 132 személyt befogadó, beépített széksorokkal ellátott vetítőteremmel rendelkező, tölgyfalépcsős, többszobás gyönyörű helyiség később TIT klub lett, majd átépítették lakásnak. A szövetséget 1945 májusában a Magyar Keskenyfilm Szövetség (Budapest VIII. Rökk Szilárd utca 37.) alá vonták, mint  "Amatőr szakosztály"-t. Elnöke a korábban ugyanott székelő "Összetartás Gazdasági Szövetkezet" Keskenyfilm Szolgálatát is vezető dr. Lafranco István, majd egy évvel később a szövetség 1943-ban csatlakozott egyik tagja, Ráczkevy-Eötvös Sándor lett. A Magyar Keskenyfilm Szövetség választmányi tagjai között ott találunk régi amatőröket is, például a korábbi elnököt Berczelly Lászlót, de hivatásos profi filmeseket is, mint Gertler Viktort, Keleti Mártont, vagy Radványi Gézát is. 1947-ben a szakosztály tagjai közöt egyre több egykori amatőr nevével találkozunk, ott van már Berczelly mellett Bérczy Tibor, Redő Kálmán, Bánki Pál is. A köveztkező évben a Magyar Keskenyfilm Szövetség megszűnt, az amatőrök szakmai felügyeletével a Szakszervezeti Tanácsot bízták meg. Az amatőrfilmesek szövetségének újraindítására 1962-ig kellett várni, amikor számos régi AME és MAFSZ-tag közreműködése mellett az akkoriban alakult Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum kebelében éledt újjá az amatőrfilmes mozgalom.

A Magyar Amatőrfilm Szövetség külföldi kapcsolatai 1941-ben:

• Amateur Cinema Leaque, INC., New-York
• Bund dér Pilmamateure, Berlin
• Centre Excursionista de Catalunya, Seccio de Cinema, Barcelona
• Fédération Francaise des Clubs de Cinéma d’Amateur, Paris
• Institute of Amateur Cinematographers, London
• Klub dér Kinoamateure Österreichs, Wien
• Motion Picture Society of India, Bombay
• Australian Amateur Ciné Society, Sydney
• Nederlandsche Smalfilmliga, Rotterdam
• Klub Kinoamatera, Zagreb
• Polskié Towarzystwo Fotograficzne, Sekcja Filmowa, Warszawa
• Cinéastes Amateurs Belges, Bruxelles
• Sveriges Filmamatörer, Stockholm
• Prvni Klub Kinoamatéru, Praha
• Vereinigung Zürcher Film-Amateure, Zürich
• The Nippon Kogata Eiga Kyokai (The Nippon Amateur Ciné Society) Konis-hiroku Building 3 Chome Muromaehi Nihonbashiku, Tokyo, Japan
• Sub Seccao de Cinema, Lisboa
• Dansk Smalfilmkulb, Kobenhavn
• Cine-Guf, Roma

A Magyar Amatörfilm Szövetség a fenti egyesületekkel viszonossági kapcsolatot tartott fenn, így a külföldi amatőr tagja volt a magyar Szövetségknek, minden magyar tag pedig tagja volt a külföldi egyesületeknek. Ha külföldi útján az amatőr ellátogatott valamelyik egyesületbe, ott mint tagot fogadták és látták vendégül, éppen úgy, mint fordítva.

A külföldi egyesületekkel több éven át folytatott levelezés eredeményeképpen és magyar kezdeményezésre, 1937-ben megalakult a Nemzetközi Amatőrfilm Szövetség, az U. N. I. C. A. (Union Internationale du Cinéma d’Amateur), amely azóta is működik. A szövetség nemzetközi viszonylatban kifejtett munkássága elismeréséül az UNICA végrehajtó szükebbkörü ötös tanácsának is tagja volt. Az UNICA létrehozásában kifejtett fáradhatatlan és lelkes munkájáért az 1938-as kongresszus Scsigulinszky Károlyt a MAFSZ főtitkárát, az UNICA örökös tanács- és zsűritagjának választotta. 1944-ig az UNICA filmtárában őrzött 26 film közül 5 magyar film volt.

A MAFSz pályázatai 1941-ben:

• STODOLNI DEZSŐ kupa-emlékverseny. (Témapályázat, rövidebb amatőr filmtémákra szüzsékkel vagy kész szcenáriumokkal.)
• GYERMEK FILM PÁLYÁZAT (Gyermekfelvételek részére, tetszésszerinti méreten és hosszban.)
• NEMZETKÖZI SZENT ISTVÁN KUPA verseny
• ZOMBORI VILMOS emlék-vándordíj (A díj a „Szent István-kupa“ versenynyel volt kapcsolatban, a legművészibb lírai hangulatú film nyerte el. A díjat Pfeiffer Gyula, a MAFSz elnöke alapította.)

A Szövetség straégiai partnere volt az Amateur Kino Service és a HAFA.

Az AME és a MAFSZ tagjai 1945-ig:
Antos Mihály tanár, Ambrózi Augusztinovicz Pál, Akantisz Gusztáv elektrotechnikus, dr. Andrásovits Nándor MFTR hajskapitány, Ádám Lajos százados, Balassa Ferenc (1938-ig), dr. Balázsy Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos, Balla László, Banovits László (Hajdúdorog, 1939-ig), Bánki Pál kereskedő, Bányász Ernő, dr. Bedő Béla orvos (Kerekegyháza, 1939-ig), Bencsik Imre dramaturg, író, Bendl István Nemzeti Bank főfelügyelő, Benyó Pál műszaki igazgató, dr. Berczelly László pénzügyi tanácsos, Bérczi Tibor grafikus, kövesdi Boér Gábor magántisztviselő, Böhm László, Bölcskey Ernő gépészmérnök, Börzsönyi-Brandeis Béla, ifj. Brázay Zoltán részvénytársasági igazgató, Christofoli Ermenegildo építészmérnök, Cristofoli Gyula elektrotechnikus, P. Csellár Jenő pálos szerzetes, Cseszkó Gyula, D'Isoz Emil szfőv. tisztviselő, D'Isoz Lajos MFI fotoriporter, Danassy Károly okl. építészmérnök, Deutsch Richárd magántisztviselő, dr. Dömötör Lajos gyógyszerész, Dudás László építészmérnök, dr. Dümmerth László pénzügyi titkár, dr. Ehrenfeld Hugó, Eke Mihály MÁV intéző, Erdődi Mihály magántisztviselő, Erdős Lajos műszaki tisztviselő, Cristofoli Ermenegildo, dr. Faragó Sándor vezérigazgató, Farkas Jenő OTI tisztviselő, Fazekas István József vegyész, Fábián József Magyar Rádió műszaki tisztviselő, Fejér Tamás, dr. Fényes Károly, ifj. Fibinger Engelbert magántisztviselő, Gidály Áron kereskedő, dr. Gimesi Nándor egyetemi tanár, Glaubek Rezső minisztériumi tisztviselő, Gyarmati Tibor műszerüzem tulajdonos, György László gyáros, Györky László magántisztviselő, Haar Ferenc, dr. Haich Béla vísúti titkár, Hajduczky József szfőv. tanár, Hajdú Miklós műszaki alkalmazott, Halter Jenő BSZKRT főmérnök, részvénytársasági igazgató, Hamerli Antal (Pécs), dr. Hammersberg Elemér orvostanár, dr. Hartlaner Jenő, dr. Hartstein Péter, Hábl Károly, Heller László, ifj. Herusch Arthur vegyész, Hütter Pál, Igaz Géza (1938-ig), dr. Illényi Tibor postatakarékpénztári tisztviselő, Juhász Béla szfőv. gépészmérnök, Juhász Zoltán vezérigazgató, Kassay Elemér, Kardos Darinka, Káldor László Weiss Manfréd-gyár pénztárnoka, Kálmán Aladár, Keglevich Antal postatakarékpénztári tistviselő, Kenedi Andor, Kenedi Béla, Keresztessi Aladár, Kertész Gábor, Kerti Lajos, Keviczky Kálmán százados, Kézdi János BSZKRT műszaki főtiszt, Király Dezső, Kollwentz Ödön (Debrecen), Komjáti István, Komlósi Péter, Konok Péter technológiai tanár, Konta László (1938-ig), Kozma Béla újságíró, dr. Köchler Ferenc, Lampel György, Lantos Rezső, dr. László Sándor orvos, Lauffer Béla, Láng Tibor, dr. László Sándor főhercegi udvari főorvos, dr. Lechner József, dr. Leitner Andor, Lénárd Endre magántisztviselő, vitéz Lukói Emil, Magaziner Pál gyáros (1938-ig), Major József tisztviselő, Marics Zoltán rajztanár-képzőművész, Marx Tibor gyáros, Marx Tiborné, Márton György, Mikes Miklós textilgyáros, tatai Molnár József, Müller Albert vállalat igazgató, Nagy Géza gyáros, Naszlady Sándor m. kir. százados, Nendwitch Andor, Neuschloss Knüzli Konrád, Németh Nándor iparművész, Óvári László, Ozoray Vilmos technológiai titkár, dr. Palásthy Géza ügyvéd, dr. gróf pápai Paulovits Sándor nyugalmazott százados, dr. Páll Zoltán szfőv. adótiszt, Pásztor István szigorló gépészmérnök, műszaki tsztviselő, dr. Peterdy István, Pető György (Szeged), dr. Pfeiffer Gyula udvari tanácsos, nyugalmazott államtitkár, Pfeiffer János postatisztviselő, Pfuhl Ágoston kereskedelmi banki tisztviselő, Popelka Tamás gyáros, Ráczkevy-Eötvös Sándor üzletvezető, Redő Kálmán gyáros, Rein László, Renner Oszkár gépészmérnök, Rolland Dezső, Dr. Rosenthal András, Rozsnoky József szfőv. főgépész, dr. Röss Bertalan, dr. Rubinstein József ügyvéd, Ruby Alfréd vegyész, Sabathiel Gyula (1938-ig), Samu Béla gépészmérnök, Sántha Ferenc (Kecskemét, 1939-ig), Scsigulinkszky Károly grófi uradalmi titkár, Sebestyén Károly műszaki tisztviselő, Süsz István, Szabó Géza, Szántó A. Ernő, Szávits István (1938-ig), Székely László építészmérnök, Szűcs Ádám, Tatay Ferenc (1938-ig), Tehel László, vitéz gróf Teleki Károly tisztvselő, földbirtokos, Titsch József vegyészmérnök, vitéz Tornyos Ödön ny. ezredes, Totik Lajos, Tóth Artúr gépészmérnök, műszaki igazgató, Ungár Ferenc Konrád, vitéz Uzsoky Norbert (1938-ig), Vadász Kálmán, ifj. Vajda János magántisztviselő, Vajna László, dr. Vajta István ügyvéd, Nemzeti Bank tisztviselő, dr. Vargha György okleveles gépészmérnök, Vargha Vilmos, Vásárhelyi István m. kir. postatiszt, BSZKRT főtiszt, Veperdi Ottó tanár, Vécsey Leó hírlapíró (1939-ig), dr. Vígh Gyula tb. vármegyei főügyész, ügyvéd, dr. Wohl István, dr. Wrubolvszky András, Zerkovitz György irodavezető, dr. Ziegler Nándor OTI adjunktus, Zimmermann Adolf, Zombori Vilmos szfőv. tisztviselő, Zsabokorszky Jenő fényképész (Pécs), Zsellér Lipót iparművész.

A SZÖVETSÉG TAGJAI ÁLTAL KÉSZÍTETT AMATŐRFILMEK JEGYZÉKE A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL:

Játékfilmek:

1. Dudás László: A hódító papucshős (1931, 9.5mm)
2. Dudás László: Ne add a bankot! (1932, 9.5mm)
3. Lénárd Endre-Deutsch Richárd-Dudás László-Szabó Géza: Csak egy álom (1932, 9.5mm)
4. Lénárd Endre: A Föld halála (1933, 9,5mm)
5. Dudás László: Az ezüst háromszög (1933 előtt, 9,5mm)
6. Lénárd Endre: A kaland (1934)
7. Deutsch Richárd: Találkozás a múlttal (1934, 9.5mm)
8. Dudás László: Halálos tavasz (1935, 9.5mm)
9. Zombori Vilmos: Lelkiismeret (1935)
10. Lénárd Endre: De szép lett volna (1935)
11. Dudás László: A halál és az orvos (1936, 9.5mm)
12. Zombori Vilmos: Nocturno (1936, 16mm)
13. Pásztor  István: Hajnalka és a tavasz (1936, 9.5mm)
14. Redő Kálmán: Journal (1937, 9.5mm)
15. Gimesi Nándor dr.: Két egér csínytevései a laboratóriumban (1937)
16. Zombori Vilmos: Tragédia (1938, 16mm)
17. Redő Kálmán: Keskenyfilm (1938, 9,5mm, 70m)
18. Redő Kálmán: Álom (1938, 9,5mm, 80m)
19. Dudás László-Ruby Alfréd: Ketten-egyedül (1938, 9.5mm, 120m)
20. Lénárd Endre: Filmsztárok banditája (1938, 16mm, 160m)
21. Hütter Pál: Kutyakomédia (1939, 9,5mm, 120m)
22. Németh Nándor - Bérczi Tibor: Momento (1943)
23. Deutsch Richárd-Vajna László: Fog ez menni... (é.n., 9.5mm)

Trükkfilmek:

1. Ismeretlen: A szerelmes köszörűs (1933)
2. Zsellér Lipót: Szultán levele (193?)
3. Zsellér Lipót: Ott fenn északon (1935)
4. Hütter Pál: Az ólomkatona (1938, 9.5mm, 100m)
5. Vásárhelyi István - Németh Nándor - Bérczi Tibor: Aqua Vitae (1940, 16mm, színes)

Riportfilmek / Városfilmek:

1. Lénárd Endre: Nyári utazás (1931)
2. Müller Albert: Ünnepek (1935, 16mm)
3. László Sándor dr: Séta a budapesti Állatkertben (1936, 16mm)
4. Pfeiffer Gyula: Gellérthegyi sziklakápolna (1937)
5. Kassay Elemér: Műjég 1937 (1937, 9.5mm)
6. Pfeiffer Gyula: A Fekete Madonna fiai (1938 előtt)
7. Zombori Vilmos - Pásztor István: Pilóta-piknik (1938)
8. Deutsch Richárd: Delegátusok Budapesten (1938, 16mm, 75m)
9. Bányász Ernő: Őrségváltás (1938, 9,5mm, 26m)
10. Heller László: Kongresszusi napok (1938, 8mm, 55m)
11. [MAFSZ:] Észak felé menetelünk (1938, 16mm)
12. Dudás László: Filmhét Lillafüreden (1939, 16mm, 70m)
13. MAFSz [Scsigulinszky Károly, Dudás László, Pásztor István, Györky László]: Lengyel-magyar frontharcos találkozó [Uzsokon] (1939, 16mm, 120m)
14. Gulyás Imre: Úrnapja Csömörön (1939, 16mm, 100m)
15. Németh Nándor: Így készül a kiállítás (1939, 9,5mm, 60m)
16. Ismeretlen: Pécs környéke (1940)
17. Marx Tibor - Sebestyén Károly: Kolozsvári Ferencrendi zárda (1943)
18. Bánki Pál: Szent István nap Budapesten (1943, 16mm, színes)

Útifilmek / Városfilmek:

1. Ismeretlen: A Gross Glockner megmászása (1933)
2. Székely László: Angliai útiképek (193?)
3. Deutsch Richárd: Hajókirándulások (1935)
4. Deutsch Richárd: Németországi utam (1936, 9.5mm)
5. Zerkovitz György: Utazás Rhodos szigetére (1936, 16mm)
6. Zerkovitz  György: [Capri szigetéről készített film] (1937)
7. Rolland Dezső: [New Zealandról készített film] (1938 előtt)
8. Dudás László: Színes Budapest (1939, 16mm, 70m)
9. Hamerli Antal: Egy nap Pécsett (1939, 16mm, 240m)
10. Pásztor István: Budapesti séta (1939, 16mm, 100m)
11. Böhm László: Margitsziget (1939, 9,5mm, 140m)
12. Tehel László: Svájci útiképek (1939, 9,5mm, 120m)
13. Balla László: Kis séta a nagy állatkertben (1939, 8mm, 60m)
14. Pfuhl Ágoston: Színes sziget (é.n.)

Oktatófilmek / Tudományos filmek:

1. Gimesi Nándor dr.: A vizek láthatatlan élete (1933)
2. Zombori Vilmos: Az arany szemét I-II. (1937, 16mm)
3. Gimesi Nándor dr.: Két egér csínytevései a laboratóriumban (1937)
4. Dudás László: [a csákvári gölöncsériparról készített részben színes oktatófilm] (1937)
5. Lénárd Endre: Mell operáció (1938, 16mm, 200m)

Zsánerfilmek / Montázsfilmek:

1. Müller Albert: Ruralia Hungarica (1933)
2. Müller Albert: Népviseletek (1935 körül)
3. Dudás László: Jazz (1936, 9.5mm)
4. Fejér Tamás - Kálmán Aladár: A nő és a gép (1937, 16mm)
5. Dudás László: Tempó (1938, 9,5mm, 40m)
6. Vásárhelyi István: Az örök vándorok (1938, 16mm, 65m)
7. Pásztor István: Emlékezés (1938, 9,5mm, 50m)
8. Fejér Tamás - Pásztor István: Fortissimo (1937, 16mm, 40m)
9. Fejér Tamás - Pásztor István: Harc! (1939 előtt)
10. Pásztor István - Szücs Ádám: Árnyékok [Árnyak, Árnyékvilág] (1939, 16mm, 40m)
11. Pásztor István - Szücs Ádám: Csavargás (1939, 16mm, 30m)
12. Böhm László: Horsey-Horsey (1939, 9,5mm, 30m)
13. Scsigulinszky Károly: [film a gázlámpáról] (1939 előtt)
14. Böhm László: Jöjj velem a pesti éjszakába (1938, 9,5mm, 115m)
15. Balla László: Vidám vasárnap (1938, 8mm, 60m)
16. Lénárd Endre: Vihar (1938, 8mm, 60mm)
17. Böhm László: Kánikula (1939, 9,5mm, 60m)
18. Németh Nándor - Bérczi Tibor: Falu rapszódiája (1943)
19. Dudás László: Őszi eső (1961, 9.5mm)
20. Pfuhl Ágoston: Szimfónia (é.n.)
21. Boér Gábor - Keglevich Antal: Agónia (é.n.)
22. Kézdi János: Magyar vasárnap (é.n.)
23. Vargha Vilmos: Reggel (é.n.)

Sportfilmek:

1. Király Dezső: Niels Buck rendszerű torna (1938, 16mm, 100m)
2. gr. Teleki Károly: Vidám napok a vízitáborban (1938, 9,5mm, 120m)

Hangosfilm:

1. Dudás László: Jazz (1936, 9.5mm)
2. Ruby Alfréd: Good night (1937, 16mm)

Kísérleti filmek:

1. Deutsch Richárd: Szappanbuborékok (1935, 9.5mm)
2. Márton György: [első kísérleti filmje] (1938 előtt)

 

FESZTIVÁLSZEREPLÉSEK:

• 1932. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Amszterdam és Bécs
  
• Ne add a bankot! (I. díj)
• Csak egy álom (III. díj)
• 1933. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Párizs
• A Gross Glöckner megmászása (Magazinner Pál)
• Ruralia Hungarica (Müller Аlbert)
• A föld halála (Lénárd Endre - Deutsch Richárd)
• A víz láthatatlan élete (Dr. Gimesi Nándor)
• A szerelmes köszörűs (Zsellér Lipót)
• 1934. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Velence
• Ruralia Hungarica (III. díj)
• 1935. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Barcelona
• [egy film, amely késve érkezett, így a versenyből kimaradt]
• 1936. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Berlin
• Nocturno (Zombori Vilmos)
• Jazz (Dudás László)
• 1937. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Párizs
  
  • Fortissimo (Fejér Tamás - Kálmán Aladár, 1937)
• 1938. VII. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Bécs
• Tragédia (Zombori Vilmos, 1938)
• 1939. V. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Zürich
• Ketten-egyedül (Dudás László - Ruby Alfréd, 1938)
• Harc! (Fejér Tamás - Pásztor istván, é.n.)
• Árnyékok [Árnyak, Árnyékvilág] (Pásztor István, 1939)

DÍJNYERTES FILMEK:

• 1932. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Amszterdam
• III. díj: Csak egy álom (Lénárd Endre, Deutsch Richárd, Dudás László, Szabó Géza)
• 1932. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Bécs
• I. díj: Ne adda bankot! (Dudás László)
• 1935. Nemzetközi Amatőrfilmverseny a Szent István Kupáért
• A Közoktatásügyi miniszter díja: Ünnepek (Müller Albert, 1935)
• I. díj: Ünnepek (Müller Albert, 1935)
• II. díj: Népviseletek (Müller Albert)
• III. díj: Halálos tavasz (Dudás László, 1935)
• III. díj: Ott fen, északon (Zsellér Lipót)
• 1936. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Berlin
• II. díj: Nocturno (Zombori Vilmos)
• II. díj: Jazz (Dudás László)
• 1937. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Párizs
  
• II. díj: Fortissimo (Fejér Tamás - Kálmán Aladár)
• 1938. VII. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Bécs
  
• Játékfilm-kategória, II. díj: Tragédia (Zombori Vilmos, 1938)
• 1938. MAFSZ III. Nemzetközi Amatőrfilmverseny a Szent István Kupáért
• Játékfilm-kategória, I. díj: Ketten-egyedül (Dudás László, 1938)
• Játékfilm-kategória, 1. diploma: Filmsztárok banditája (Lénárd Endre, 1938)
• Játékfilm-kategória, 3. diploma: Keskenyfilm (Redő Kálmán, 1938)
• Zsánerfilm-kategória, I. díj: Fortissimo (Fejér Tamás-Pásztor István, 1938)
• Zsánerfilm-kategória, III. díj: Álom (Redő Kálmán, 1938)
• Zsánerfilm-kategória, 1. diploma: Emlékezés (Pásztor István, 1938)
• Trükkfilm-kategória, 1. diploma: Az ólomkatona (Hütter Pál, 1938)
• Riportfilm-kategória, II. díj: Delegátusok Budapesten (Deutsch Richárd, 1938)
• Riportfilm-kategória, 1. diploma: Őrségváltás (Bányász Ernő, 1938)
• Riportfilm-kategória, 2. diploma: Kongresszusi napok (Heller László, 1938)
• Montázsfilm-kategória, II. díj: Tempó (Dudás László, 1938)
• Montázsfilm-kategória, 2. diploma: Az örök vándorok (Vásárhelyi István, 1938)
• Montázsfilm-kategória, 3. diploma: Jöjj velem a pesti éjszakába (Böhm László, 1938)
• Montázsfilm-kategória, diploma: A vidámság birodalmában (Deutsch Richárd, 1938)
• Montázsfilm-kategória, diploma: Vidám vasárnap (Balla László, 1938)
• Montázsfilm-kategória, diploma: Vihar (Lénárd Endre, 1938)
• Sportfilm-kategória, 1. diploma: Niels Buck rendszerű torna (Király Dezső, 1938)
• Sportfilm-kategória, 2. diploma: Vidám napok a vízitáborban (gr. Teleki Károly, 1938)
• Tudományos film-kategória, I. díj: Melloperáció (Lénárd Endre, 1938)
• 1939. V. Nemzetközi Amatőrfilmverseny, Zürich
• II. díj: Árnyak (Pásztor István-Szücs Ádám, é.n.)
• 1939. Kultuszminisztériumi díj
• Színes Budapest (Dudás László, 1939)
• 1939. MAFSZ IV. Nemzetközi Amatőrfilmverseny a Szent István Kupáért
• Játékfilm-kategória, III. díj: Kutyakomédia (Hütter Pál, 1939)
• Zsánerfilm-kategória, II. díj: Árnyak (Pásztor István - Szücs Ádám, 1939)
• Zsánerfilm-kategória, 1. diploma: Csavargás (Pásztor István - Szücs Ádám, 1939)
• Zsánerfilm-kategória, 3. diploma: Horsey-Horsey (Böhm László, 1939)
• Városfilm-kategória, I. díj: Színes Budapest (Dudás László, 1939)
• Városfilm-kategória, II. díj: Egy nap Pécsett (Hamerli Antal, 1939)
• Városfilm-kategória, III. díj: Budapesti séta (Pásztor István, 1939)
• Városfilm-kategória, 2. diploma: Margitsziget (Böhm László, 1939)
• Utazási riportfilm-kategória, II. díj: Lengyel-magyar frontharcos találkozó [Uzsokon] (MAFSz, 1939)
• Utazási riportfilm-kategória, 1. diploma: Svájci útiképek (Tehel László, 1939)
• Vegyes film-kategória, I. díj: Úrnapja Csömörön (Gulyás Imre, 1939)
• Vegyes film-kategória, II. díj: Kis séta a nagy állatkertben (Balla László, 1939)
• Vegyes film-kategória, III. díj: Filmhét Lillafüreden (Dudás László, 1939)
• Vegyes film-kategória, 1. diploma: Így készül a kiállítás (Németh Nándor, 1939)
• Vegyes film-kategória, diploma: Kánikula (Böhm László, 1939)
• 1943. MAFSZ VIII. Nemzetközi Amatőrfilmverseny a Szent István Kupáért
  • Kolozsvári Ferencrendi zárda (Marx Tibor - Sebestyén Károly, 1943)
  • Szent István nap Budapesten (Bánki Pál, 1943)
  • Falu rapszódiája (Németh Nándor - Bérczi Tibor, 1943)
  • Memento (Németh Nándor - Bérczi Tibor, 1943)

Források: Filmművészeti Évkönyv (1931-1949) ♦ Budapesti Hírlap, 1934/62. ♦ Budapesti Közlöny, 1937/292. ♦ Pesti Hírlap, 1940/233. ♦ Pergő képek, 1938/4, 5, 7, 9, 10. ♦ Pergő képek, 1939/2, 3, 9-10. ♦ Népszava, 1945/97. ♦ Újság, 1935/185. ♦ Az Est, 1931/69. 1933/67. ♦ Magyarság, 1936/125., 1935/152., 1935/192., 1937/138. ♦ Népművelés, 1966/4.