Eredeti neve: Augner Lajos
Szülei: Augner János, Szabó Mária
Bátyja: Alszeghy János debreceni színházi titkár
Lakása: Budapest, VI. Alsó-erdősor utca 16.
1933-ban végezte el a Színiakadémiát és vitéz Tolnay Andor vándortársulatában kezdte pályáját. 1934-35-ben a Király Színházban, 1935-től Pozsonyban, 1936-tól Debrecenben játszott. 1939-től vitéz Bánky Róbert vándortársulatában lépett fel. 1941-43 között az Új Magyar, 1943-44-ben a Víg-, 1946-47-ben a Madách Színház tagja volt. Vidéki színész korában sokat nyomorgott. Önkezével vetett véget életének, gázmérgezésben halt meg. Szuicid alkat volt, többször kísérletezett korábban öngyilkossággal, hol szerelmi ügyek, hol pedig egyre jobban elhatalmasodó idegbaja miatt.
Filmen kisebb mellékszerepeket alakított, komikus és drámai szerepkörben egyaránt emlékezetesen.
Filmszerepei:
- Lelki klinika (1941) – újságíró
- Emberek a havason (1941-42) – jegyző a bíróságon
- Éjfélre kiderül (1942) – Manci férje
- Szép csillag (1942) - Vidracsek
- Kétezerpengős férfi (1942) – házmester
- Házasság (1942) – alorvos
- Estélyi ruha kötelező (1942) – detektív
- Egér a palotában (1942) – sakkozó férfi a szállodában
- Alkalom (1942) – autószerelő
- Szabotázs (1942) - munkás
- A harmincadik... (1942) – Pötörke Lajos, borbély és fodrász
- Házassággal kezdődik (1942-43) – pincér Fehérváron
- Legény a gáton (1943) - Béla
- Makrancos hölgy (1943) – fényképész az esküvőn
- Megálmodtalak (1943) – újságíró
- Makacs Kata (1943) – férj az anyakönyvvezetőnél
- Valamit visz a víz (1943) – Gergely
- Futótűz (1943) – színész
- Futóhomok (1943) – Kácsa bácsi, a falu bolondja
- A látszat csal (1943)
- Madách – Egy ember tragédiája (1944) – szabadságharcos
- A két Bajtay (1944) – falusi férfi
- Vihar után (1944) – vendég Tamáséknál
- Makkhetes (1944) – szabó
- Kétszer kettő (1944, újraforgatva 1945) – búcsús
- Csiki Borka tánca (1944, befejezetlen)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Magyar Élet, 1941/104. ♦ Színház 1947/51-52., Délibáb 1943/23. ♦ Szabadság, 1947/282. ♦ FamilySearch (halotti)